Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Jegyzetek

szerző vezetővel folytatott beszélgetését. Höttl szerint Himmler jóváhagyása nélkül Horthy parancsa német részről érvénytelennek volt tekinthető. Höttl kiemeli főnöke, Schellenberg szerepét Himmler ezirányú befolyásolásában. 125. Uo. 126. Uo. és Karla Müller-Tupafh i. m. 127. Uo. 128. A deportálások leállításáról: A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Szerk.: Pamlényi Ervin, Ránki György stb. Bp., 1968. 907. p. 129. Himmlernek az elgázosítást megtiltó és a zsidók életének megkímélését elrendelő parancsa kiadásának időpontjára vonatkozóan, miután a parancs írásban nem maradt fenn, a visszaemlékezések egymásnak ellentmondóak. 1944. november 2. és november 17. közötti időpontok egyaránt előfordulnak. Dr. Nyiszli Miklós nagyváradi deportált orvos, Dr. Mengele boncoló-orvosa voltam c. visszaemlékezésében (Bp. é. n. 165. p.) elmondja, hogy őt 1944. november 17-én értesítette egy SS altiszt a rádió útján leadott Himmler-parancs Auschwitzba érkezéséről. 130. Kasztner-jelentés i. m. Kasztneren kívül a megbeszélések egyetlen résztvevője sem írta le visszaemlékezéseit. Becher vallomásain kívül csak az augusztusi tárgyalásokról Himmlernek írt jelentése maradt fenn. Himmlernek 1945 tavaszán Musy volt svájci elnökkel folytatott megbeszéléseiről készített feljegyzésében Becher és Saly Mayer kapcsolatfelvételéről is megemlékezik. Schiller svéd professzor az 1970-es években felkereste a már nyugállományba vonult McClellandot, aki előtte elbagatellizálta a tárgyalások jelentőségét és Roosevelt elnökkel fennállott kapcsolatainak súlyát. Arról beszélt sokat, hogy a svájci WRB delegációnak milyen anyagi nehézségei voltak. E beállításnak ellentmond McClelland által már amerikai diplomataként a berni követség hivatalos levélpapírján bizalmas jelzéssel, Kasztnernek címzett két levele, 1946ból, melyekben a tárgyalások fontosságát hangsúlyozza a magyarországi maradék zsidóság megmentése szempontjából. 131. Kasztner-jelentés i. m. 132. Benjamin Halevy, a Jeruzsálemi Kerületi Bíróság tanácselnökének megállapítása a Kasztner contra Grünwald ellen folytatott rágalmazási perben. A bíróság 124/53. sz. ítélete: Bírósági jegyzőkönyv kivonatok a Kasztner-Grünwald per tanúvallomásairól. Összeállította és fordította Dán Róbert. A fordítás a Budapestre vonatkozó anyag kiemelésével készült. Kézirat. Bp., 1962. 62. p. (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye) A tárgyalási jegyzőkönyvek terjedelme héber nyelven meghaladja a 3000 oldalt és 200-nál több, eredeti német és magyar nyelvű dokumentumot is csatoltak. 168