Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Bevezető

kedőből avanzsált rendőr-főkapitánysági nyilas összekötőtiszt, Perjési Ferenc, banktisztviselő-szökevény katonából Szálai helyetteseként a gettóba kirendelt rendőr-karhatalmi alakulat politikai biztosa, Szabó Károly írógépműszerész-szökött katonából a svéd követség alkalmazottjaként embermentő tevékenységet folytató, Szálai Pál baráti-tanácsadói szerepében fellépő budapesti lakos, továbbá a gettó területére is illetékes pesti német katonai parancsnok, a Wehrmacht Magdeburg-i 13. páncélos hadosztályának drezdai születésű tábornoka, aki „különbözött az itteni német politikai tábornokoktól és ember magatartást tanúsított a gettó legyilkolási tervek hallatán", Gerhard Schmidhuber, együttes fellépésének köszönhetően a nyilasok nem tudták végrehajtani tömeggyilkossági terveiket. A magyar és külországbeli Holocaust-kutatók jórészt felkutatták és bemutatták — bár nem hiánytalanul — a magyar zsidóság önmentési akcióit, a semleges diplomaták, a Nemzetközi és a Svéd Vöröskereszt embermentési tevékenységét, a magyar egyházak tetteit az üldözöttek bújtatására, életük megmentésére. Úgy véljük azonban, hogy a budapesti zsidóság sorsának a náci-nyilas időszak utolsó heteiben történő alakulásában igen fontos szerephez jutott, majd a gettóba zárt üldözötteknek a lemészárlástól való megmentésében kulcsszerepet betöltő személyek életének és tetteinek bemutatásával még adós maradt történetírásunk. A pesti gettók 1945 januári megmentési történetének egyik legváltozatosabb életpályát bejárt főszereplője Szálai Pál, a fiatal budapesti könyvkereskedő volt, amikor élete alkonyán Los Angelesből 1956 után első ízben, álnéven hazautazott és rendhagyó életművéről az egyik legismertebb hazai Holocaust-krónikásnak és Wallenberg kutatónak, Ember Máriának, három nagy magnószalagot kitöltő visszaemlékezésben adott számot, az író a következő megállapításra jutott beszélgető partneréről: „Szavait hallgatva az járt az eszemben, mégiscsak Jókai a legnagyobb magyar író. Mert egyedül a nagy mesemondó tudott ilyen férfiakat kitalálni. Ilyen sorsfordulatokat. Hogy magasrangú nyilas funkcionáriusból Raoul Wallenberg szövetségese lesz a halálra ítélt zsidóság megmentésében. S tíz évvel később koronatanúnak akarják megtenni abban az abszurd perben, amelyben a szovjet titkosrendőrség Domonkos Miksát és más zsidó vezetőket Wallenberg gyilkosának kívánja kinevezni." A tisztelt olvasó, ha a tanulmány következő fejezeteiben leírtakból megismeri Szálai pályafutását, talán nem véli majd indokolatlannak a jelen sorok szerzője által a neve elé illesztett „magyar Schindler" jelzőt. A világhírű amerikai filmrendező, Steven Spielberg, nyolc Oscar díjjal kitüntetett „Schindler listája" című alkotása 12