Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A nyilasok gettó-likvidálási terveinek meghiúsítása

és tevékenységének méltatása sem. B rah am professzor szerint: ,,1945 végén 225.500 zsidó volt az 1944-ben Magyarország ellenőrzése alatt álló területeken — köztük 144.000 Budapesten — a háború utáni Európa közel s távol legnagyobb létszámú zsidó közössége. A Budapesten lakók közül 119.000-et a városban ért a felszabadulás: 69.000-et a gettóban, 25.000-et a nemzetközi gettóban, 25.000-et a semleges országok követségei és a vöröskeresztes szervezetek által védett házakban és intézményekben és 25.000-et rejtőzködés közben (legtöbben hamis árja papírokkal bujkáltak). A Budapestre visszatértek közül 5000 a munkaszolgálatból szabadult, 20.000 pedig a koncentrációs táborokból." Az újabb kutatások és a részadatok összegezése szerint a túlélők száma a fővárosban meghaladta a 140 ezer főt. A jeruzsálemi Eichmann per ügyészének, Gideon Hausnernek az értékelése szerint „A pesti gettó volt az egyetlen gettó, amely megmenekült a teljes megsemmisüléstől." 1945. augusztus 19-én Stöckler Lajos, a gettótanács tényleges vezetője, aki 1945 után a magyar zsidóság választott vezetőjének funkciójába emelkedett, a következőket mondotta a Pesti Izraelita Hitközség vezetőségi ülésén: „Sikerült részben már talpra állítani Európának és talán az egész világ mai zsidóságának legnagyobb hitközségét Budapesten." A különböző zsidó vallási csoportosulásoknak 61 rabbija működött a 44, a kisebb sérüléseikből újjáépített zsinagógában és imaházban. A zsidó hitközség oktatási és intézményhálózata 1945 kora nyarától újra megkezdte tevékenységét. „Budapest szerencsés helyzetben volt. Itt a zsinagógák majdnem sértetlenek maradtak s éppúgy sok nevelő, kulturális és közintézmény is. Budapest megmaradt a magyarországi zsidó közélet központjának és némely intézménye fontos szerepet kapott Kelet-Európa zsidóinak életében is. A Zsidó Múzeum bővebb lett a vészkorszakot bemutató résszel, az Országos Rabbiképző Intézet pedig a népi demokratikus országok egyedüli rabbinevelő intézetévé lépett elő." A nyilaspárt három hónapos budapesti uralmának mérlegét megvonva állapítja meg Grossman Sándor, a svájci védelem alatt álló „Üvegházban" működő cionista ellenállási csoport vezetője, hogy Budapesten a megmentettek száma, jóllehet százalékban kifejezve nem volt túl magas, mégis egyedülálló és hihetetlen teljesítménytjelentett. A hősies varsói gettólázadás, — állítja — a zsidó nép történetében a fasizmussal való szembeszállás örökkön élő szimbólumát jelképezi. De az ott létrejött egyenlőtlen harcban nemcsak a bátor felkelők vesztették életüket, hanem a gettólakók tízezrei is. Ezzel szemben a Budapesten kibontakozott ellenállást és 123