Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A nyilasok gettó-likvidálási terveinek meghiúsítása

eltemetéséről, az állati tetemek elföldeléséről, az üvegtörmelék gyűjtéséről és az épületek tetőzetének rendbehozataláról.

212 Február 1-ején mégis az új főkapitány külön intézkedésére volt szükség a gettó halottainak eltemetésére. A temetések elvégzésére 20 rendőr felügyeletével és átlag 100, naponta a környező házakból összeterelt közmunkás, továbbá 20 temetkezési intézeti alkalmazott közreműködésével 1945. február 2-17 között került sor. A holttestekegyrésze 4-6 hetes temetetlen és azonosíthatatlan hulla volt. Többségük a gettó felszabadítását megelőző napokban vesztette életét, amikor egyes napokon az elhunytak száma elérte a 300 főt is.

213 A Dohány utcai zsinagóga kertjében 24 tömegsírban összesen 2281 holttestet temettek el, közülük 45 volt a lövési sérülések következtében életüket vesztettek száma. 20 halottat Ádám professzor szállíttatott el további kivizsgálásra. A gettó halottainak száma azonban a fenti összesítésnél nagyobb volt, mert 1945. január 3-áig összesen 798 holttestet szállítottak el a rákoskeresztúri zsidó temetőbe. Ez időpontot követően a harci cselekmények miatt megszűnt a holttestek elszállításának lehetősége s az elhunytak tetemeit a gettó területén lévő nagyobb üzlethelyiségekben, a Klauzál téri csarnokban, a Kazinczi utcai fürdőben és udvarokban fahasábokhoz hasonlóan összerakva tárolták. A teljesnek és pontosnak nem tekinthető korabeli feljegyzések szerint összesen 3099 gettólakó vesztette életét a kényszerű összeköltöztetést követően elsősorban a betegségek, a hiányos táplálkozás, a bizonytalan jövő okozta szorongás, a bombázások és belövések s a németek és a nyilasok gyilkosságai következtében." így állt elő a budapesti gettó vonatkozásában az a rendhagyó fejlemény, hogy az oda összezsúfolt zsidóság, — melynek előre kiszámítható sorsa, más magyarországi és európai gettók üldözöttéihez hasonlóan, szintén a deportálás és elpusztítás volt, — lényegében sértetlenül és épségben túlélte a vészkorszak utolsó időszakát és az ostromharcok viharait. A budapesti zsidóság legtöbb áldozata a gettón kívül elrejtőzködők és hamis papírokkal bujkálok, meg a nemzetközi gettó, a védett házak és intézmények falai között menedéket keresett, de végül a nyilasok rablási és gyilkolási dühének áldozatául esett üldözöttéi közül került ki. A pesti nagy gettó lemészárlására irányuló nyilas akcióterv meghiúsítása következtében Budapest zsidó lakosságának nagyobbik fele megmenekült az elpusztítástól. A magyai" Holocaust és a pesti gettók történetét tárgyaló újabb művek rendre megemlékeznek a gettók megmenekülésének a nácik megszállta Európában egyedülálló és példa nélkül álló jelenségéről. Nem marad el a harcok befejeződése után újraszerveződött budapesti zsidó közösségek és intézmények jelentőségének 122