Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Bevezető

veket. A gettók elpusztítását a pesti városrész feladását megelőző napok kaotikus állapotai közepette minden bizonnyal végre is hajtották volna, ha a döntő pillanat­ban elmarad a jóindulatú magyar és külföldi emberek, katonák kis csoportjának a gyilkos tervek megvalósítását keresztező fellépése. A pesti gettók megmentésének folyamatában 1945. januárjától új tényezők je­lentek meg és érvényesítették befolyásukat az események alakulására. Horthy, Himmler, a cionista Mentőbizottság és a semleges diplomaták mentőakcióinak meghatározó szerepköréről már volt szó. Új tényezőként jelent meg Wallenberg titkos nyilas segítőtársának, Szálai Pálnak és a környezetében mozgó barátainak és hallgatólagos segítőtársainak a gettók túlélését elősegítő cselekvés-sorozata. Az ő szerepük a gettók megmentésében különösen akkor vált fontossá, amikor 1945. január 8-án, egy állítólagos Pozsonyi úton történt fegyveres támadás nyomán apesti nyilas vezetők határozatot hoztak a „zsidókérdés" helyi megoldására. A határozat nyomán, ha lehet, még fokozódtak a nyilasok támadásai a védett házak és a zsidó intézmények ellen. A nyilas megtorlási tervek középpontjában a pesti nagy gettó lakóinak legyilkolása és a gettó felgyújtása állt. A gyilkos akció lebonyolításának végleges megoldási módozatai január 10-ére körvonalazódtak. A gettó megvédését célzó ellenlépések a veszélyt nem ismerő és az összes üldözött életének védelmében fáradhatatlanul eljáró Wallenberg kezdeményezésére már korábban beindultak. Szálainak Sédey megbízott főkapitányt sikerült meggyőznie egy nagyobb, 100 főnyi rendőralakulatnak a nagy gettó védelmére történő kivezényléséről, a nemzet­közi gettó védelmére pedig a debreceni menekült rendőrzászlóaljtól egy 50 főnyi csapattestet rendeltek ki. A gettók területére telepített rendőrök, együtt a Szálai ismeretségi köréből kikerült 14 főnyi nyilas pártszolgálatos különítménnyel, rend­szeresjárőrözést folytattak a gettók területén. Jelenlétükkel és fellépésükkel nagy­ban növelték a gettóba zártak biztonságát s egy 43 főnyi áldozatot követelő éjszakai nyilas betöréstől eltekintve, működésüket nagyjából eredményesnek kell értékelni. A pesti nyilas vezérkarnak egyes Gestapo vezetők által is támogatott 1945. ja­nuár 15-i gettó lemészárlási akcióját, melyet a Royal szállóban gyülekeztetett mint­egy 1000 főnyi válogatott SS, nyilas pártszolgálatos és nyilasérzelmű rendőrök bevetésével az alkonyati órákban kezdődően terveztek végrehajtani, a kivezényelt 100 főnyi rendőralakulat nem akadályozhatta volna meg. E történelmi pillanatban, amikor 70 ezer budapesti zsidó lakos legyilkolása közvetlen közelségbe került, bontakozott ki az a maga nagyszerűségében és kihatásában is páratlan akció, amely­nek eredményeképpen a tömegmészárlási terv meghiúsult. Szálai Pál könyvkeres­11

Next

/
Thumbnails
Contents