Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Az 1945 januári nyilas tömeggyilkosságok és a nagy gettó lemészárlására történő előkészületek

ideiglenes kerületvezető szerint 1944. december 27-e után: „Utasításunk továbbra is az volt, hogy derítsük fel a bujkáló zsidókat, ékszerüket, pénzüket szedjük el és juttassuk el a főkerülethez, a behozott személyeket pedig önállóan el kell tüntetni a föld színéről... Nidosi alezredes, városparancsnok rendeletére jogunk volt az elfogott bujkáló személyeket a helyszínen felkoncolni, azaz kivégezni... Nidosi parancsára az elfogott személyeket azonnal ki kell végezni, miután értékeiket elszedtük, vagy azok rejtekhelyét megtudtuk. Fegyvert és lőszert a háború megnyeréséhez csak aranyért és ékszerekért kaphatunk." ' A hírhedt nyilas alvezér, az egyházból már korábban kizárt minorita rendi Kun páter letartóztatása után írt naplójában ugyancsak beszámolt a körülzárt városban rekedt nyilas csoportok hangulatáról: „Budapest körül lett zárva, a gyűrű mindegyre szűkebbre szorult, közben a rádió egyre bömbölte, tartsatok ki, felmentésetekre jövünk, már el is indultunk. Hittünk benne, egészen az összeomlásig. Csodás fegyvereket váltunk... amikor az összes katonai és nyilas vezetőségek elhagyták a főváros területét és így fej nélkül maradva, fejetlenség lett úrrá felettünk... szabad gyeplőszárra eresztve a szunnyadó legvadabb emberi indulatok. Embertelen örvénylések ragadtak meg bennünket, ész nélkül rohantunk a vesztünkbe... Hazánk iránti kezdeti szeretetünket az ordító propaganda idegen utakra terelte, míg végre a fegyveres ellenségünknél is ádázabb ellenségünknek tekintettük a zsidót."

1 Nidosi szerint: ,,... tudomásom volt arról is, hogy pártszolgálatosaim idejük nagy részét zsidók elleni hajszával, azok kirablásával és meggyilkolásával töltik ki, itt azonban megjegyezni kívánom azt, hogy nem állt módomban megakadályozni ezeket a gyilkosságokat, de nem is akartam megakadályozni ezeket..." ' Nidosi elismerte, hogy a gyilkosságokra ő és Rettmann Kurt adott ki utasításokat. Bakos Géza főhadnagy, a Budapesti Városparancsnokság őrszázad-parancsnokának tanúvallomása szerint 1945. január 9-i illegalitásba vonulása előtt Budapest terein és utcáin több ízben is látott a nyilasok által kivégzett személyeket. Január első napjaiban az Apponyi téren Haller Alfréd gróf, költő és egykori katonatiszt, egy Kemény nevű szociáldemokrata és egy ismeretlen személy holttestei voltak felakasztva, nyakukon táblával: „így jár, aki a hungarista parancsot nem teljesíti és nem harcol." Az Alkotmány utcai fákra 10 személyt akasztottak fel „Minden nyilasért tíz kommunistát!" feliratú táblákkal a nyakukban. A Nemzeti Színház előtti fákon 3 honvéd holtteste volt felfüggesztve: „így jár minden szökött katona" felirattal. A Városligetben asszonyok és gyermekek hullái feküdtek: „így jár minden zsidó" felirattal. Valamennyi, a legyilkoltakra ráhelyezett táblán Nidosi városparancsnok aláírás volt olvasható. Más beszámolók 103