Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

II. rész - Emigrációban — Törökország

szenvedése, minden szellemi és anyagi élvezet nélkülözése is kínoz; és mily társaságban? ... internált lengyel és magyar egy szűk kaszárnyában; ... gyűlölet és hízelgés, rágalom és képmutatás, dölyf és szolgaság irigység és hazugság mindennapi kísérőink, elaltatónk bosszúság és undor; képzeld még e fölül fogságunk határozatlanságát, elszigeteltségünket a világtól és tömlöctartónk szeszélyeit. A testi szenvedéseket számba se veszem, de milyenek a leiekéi? — Barátom, a te rabságod eszményi és szabad elhatározásod kifolyása, a miénk a kényszerűségé; ... mi célnélküli zsibtársaság, mely lelki táplálék hiányában elsatnyul és szellemének sírásója."

204 Egyben hírekkel is szolgál Szemere számára. Beszámol arról, hogy szakításra került sor az emigráció vezetése körül kirobbant vita miatt Kossuth és Perczel Mór között. A menekültek többsége — Házmán is — Kossuthot ismerte el a törökországi emigráció vezetőjének. A kifelé mutatott egységet Házmán mindennél fontosabbnak tartotta, ezzel magyarázta Szemerének Kossuth melletti kiállását, de — utólag ő is — mélységesen elítélte Kossuth politikáját, amely az emigrációba vetette őket, s a menekülés során tanúsított magatartását is: ,,Ki ügyeinket oly szerencsétlenül vezette, itt megközelíthetetlen, kísérőivel csak napi rendeletek útján szól; azokban nem barátokat, hanem cselédeket lát. Kormányozni akar itt is, de az abszolutizmus elvei és formái szerint." Sorait Szemere olyan fontosnak találta, hogy naplójába szó szerint jegyezte fel, " s nem figyelt a folytatásra, pedig Házmánnak még ebben a zaklatott, keserű állapotban is az volt a véleménye, hogy ,,Otthon népszerűséget rontani veszélyes, mert nevében a forradalom történetét bírja a nép, becsmérlésével a forradalmat kárhoztatnók, nevével a reményt szakítanók ki a nép szívéből."

201 Ana kérte Szemerét, mivel „Kossuth népszerűsége minden hír szerint otthon még mindig mesés ... kíméljétek e férfiút kérlek, mert népünk lelkesíthetésének magva eddig nagy részben az ő nevében rejlik."" Kossuth és Házmán megromlott kapcsolatának — amely az emigráció előtt is nyilvánvalóvá vált Kiutahiában — oka a korona titka volt, amelyet Házmán még neki sem volt hajlandó elárulni. Kossuth sejtette, hogy Házmánnak és Lórodynak köze volt annak elrejtéséhez, s gyanújában csak megerősítette Lórody meggondo204 OSZK Levelestár, Házmán Szemeréhez 1850. szeptember 30. Kiutahia 205 Szemere B., 1869. 1. k. 110-111. p. 206 OSZK Levelestár, Házmán Szemeréhez 1851. február 7. Kiutahia 207 L. 204. sz. jelzetet. 78