Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

I. rész - A szülőváros

helyezése' — a várost tartományi székhellyé, s nem fővárossá emelték. A Habsburg-birodalom központja az uralkodó székhelye, Bécs volt, az ország politikai központja — az országgyűlések idején — Pozsony. Buda fejlődését erősen korlátozta, hogy a környező hegyek közé szorulva nem terjeszkedhetett úgy, mint Pest, nem alakult ki könnyen megközelíthető, vonzó és forgalmas városközpontja. A Helytartótanács, a Kamara székhelye, s egyben a városigazgatás központja a Vár volt, amely városrész teljesen elkülönült a többitől. Lakosainak létszámát a polgárok közé betelepült hivatalnokok növelték. A Vízivárosban Buda kereskedői és iparosai éltek, a Tabán, a Krisztinaváros, az Országút és Újlak lakossága elsősorban szőlőműveléssel és bortermelésssel foglalkozott." Budának, a XVIII. századra az ország legnagyobb szőlőművelő városának szőlői nagy értéket képviseltek,

38 s a polgárok társadalmi helyét és súlyát is a tulajdonukban lévő szőlőbirtok mennyisége és minősége határozta meg. A hat városrész közül a Duna mellett északi irányban elnyúló Újlak, azaz Neustift, 1686 után a középkori Szentjakabfalva helyén épült újjá. A település szerkezetét két főutca határozta meg: a Wiener Strasse, azaz a mai Bécsi út és az Altofner Gasse, azaz a mai Lajos utca, amely a szomszédos mezővárosba, Óbudára 39 vezetett." Újlak nem véletlenül volt az Óbudáról elköltöző jobbágyok célpontja, letelepedési helye, s nem csupán közelsége, s a már említett szabad királyi városi jogok miatt. A Vártól legtávolabb fekvő külváros szinte önálló, falusias életet élt, sőt városképében jóval falusiasabb külsőt mutatott, mint a szomszédos mezőváros. 36 Buda város török utáni helyzetéről, jogainak visszaszerzéséről és pénzügyi viszonyairól 1. többek között: Gárdonyi A., Vszle XXI. 24. p.; Vszle XXV.; Nagy I., TBM 1957. 51-131. p.; Bonis Gy., 1962. 41^16. p.; Bp. tört. III. 1975. 159-177. p., 182. p., 184. p. 37 Buda külvárosainak leírásáról: Bp. tört. III. 1975. 29^-6. p. (XVII-XVIII. sz.), 274-282. p. (XIX. sz. eleje). 38 A város szőlőterületeinek XVII-XVIII. századi felosztásáról és értékéről részletesen ír: Dvihally Anna-M, 1932. 45-49. p.; A város területéből — 1840 körül — 40%-t tett ki a szőlő (5334 h), ugyancsak 40%-ot az erdő, míg a beépített terület csupán a fennmaradó 20%-t foglalta el: Bélay V., TBM 1961. 365. p.; Bp. tört. III.,-1975. 48. p. 39 Buda-Újlakról: Bp. tört. III., 1975. 41^12. p., 280-281. p. 19