Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 5. Az egyesített községi párt felbomlása és Bárczy irányító szerepe

meggyőződött arról, a párt nagypolgári többségére soha nem számíthat az eredeti demokrata program megvalósításában, és a szociális érzéketlenségük miatt elbukott bécsi liberálisok példájára emlékeztette a jelenlévőket: ,,... a szolidaritás, amely egy párt tagjait összefűzi, olyan mint egy kötél, amely a hegymászókat köti össze. Hát ha az én egyik társam megbolondul, és össze akarja törni magát, akkor, ha van nálam kés, szétvágom a kötelet... Kijelentem, hogy e pillanattól fogva megszűntem a párt tagja lenni, s aki velem együtt akar küzdeni, az követhet."

14 Az előállt helyzetben nem volt a közgyűlésben semmiféle kerülethatárokon átnyúló szerveződés, ami annak veszélyét idézte fel, hogy a kerületi csoportok ötletszerű paktumai fogják alakítani a döntéseket. Ezért ezen a hiányon sürgősen segíteni kellett, a kibontakozást azonban megnehezítette, hogy Vázsonyi és terézvárosi hívei egyelőre semmiféle új alakulásba nem kívántak bekapcsolódni. Kezdetben Bárczyra nehezedett nagy nyomás, hogy a hagyományokkal szakítva, mint polgármester álljon a közgyűlési többség élére és szervezzen pártot maga köré. Bárczy, akitől nem voltak idegenek a politikai ambíciók, ezt nem hárította el eleve, végül azonban nem vállalta a feladatot. Bizonyára azért, mert nem kívánta kemény ellenzékként szembefordítani magával Vázsonyit, akihez várospolitikai elképzelései még mindig jóval közelebb állottak, mint azokhoz, akiknek az élére kellett volna állnia. Végül március 21-én kerületközi értekezleten döntöttek arról, hogy pártalakítás helyett egy újabb állandó kerületközi szervet hoznak létre azzal a feladattal, hogy a közgyűlés elé kerülő fontosabb kérdéseket a polgármester és az előadó tanácsnokok részvételével előzetesen megtárgyalja, egyeztesse a kerületek véleményét, továbbá a tisztviselői állásokra, bizottsági posztokra jelölteket állítson.

145 Az új szerv, amelybe minden kerület négy képviselőt delegálhatott, április 2-án megalakult Márkus József elnökletével, de egyelőre csak 32 taggal, mivel a Vázsonyi vezette Terézváros elzárkózott a részvételtől arra hivatkozva, hogy ez nem más, mint a régi negyvenötös választmány és a klikkrendszer feltámasztása. ' Ez lényegében így is volt, a VI. kerület csatlakozásával később harminchatos választmánnyá kiegészülő grémium alapvetően a negyvenötös választmány funkcióit örökölte. 144 Pesti Hírlap 1908. március 6. 145 Pesti Hírlap 1908. március 22. 146 Pesti Hírlap 1908. március 27.; április 3. 80