Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 4. Bárczy polgármesterré választása és az egyesített községi párt megalakulása
tőén összhangban voltak Vázsonyiék programjával. Több tekintetben azonban túl is mutattak rajta. Már itt felmerült a kommunális lakásépítés, vagy a kültelkek tervszerű fejlesztésének és az elővárosok becsatolásának szükségessége. A Bárczy által igényelt, a polgármesteri reformtevékenység stabil közgyűlési hátterét biztosítani hivatott községi párt megteremtésére az 1906 végén esedékes községi választások nyújtottak alkalmat. Az V., VI., VII. és VIII. kerületi törvényhatósági bizottsági tagok 1906. október 20-án párhuzamosan tartott kerületi értekezleteken határozták el a kerülethatárokon átnyúló, egységes városi pártprogram alapján álló párt megalakítását Polgári Demokrata Községi Párt néven. 12 A párt megalakulásának hivatalos proklamálására november 28-án az V. kerületi Polgári Körben tartott értekezleten került sor. Vázsonyi kifejtette, hogy ezzel kihúzták a talajt a klikkrendszer alól, mivel a klikkérdekek érvényesülésének ideális terepe éppen a kerületi szétaprózottság, az egységes program és a szavazási fegyelem hiánya. Ezt erősítette meg Halmos János volt polgármester felszólalása is. A Párt társelnökei Vázsonyi, Eötvös Károly, Sándor Pál, Hüttl Tivadar, Glück Frigyes és Ehrlich G. Gusztáv lettek. " A párt programja tartalmazta az 1897. évi Vázsonyiféle demokrata program minden fő követelését, kiegészítve Bárczy programbeszédének több fontos elemével. Olyan, közmegegyezést még elvi szinten sem élvező kitételek, mint a lakásépítés vagy a peremvárosok bekebelezése, nem szerepeltek. 1 " A pártalakulással voltaképpen a polgármesterválasztásra összeállt alkalmi koalíció kísérelte meg együttműködését szervezett alapokra helyezni, programként az immár évtizede képviselt demokrata törekvéseket véve át. A törzsfőnökök pillatnyi érdekeltsége a fúzióban egyértelmű. Tartottak attól, hogy a továbbiakban nem csupán a megszervezett szavazókkal kell számolni, a válság és az azt követő politikai mozgalmak, a főváros feletti uralom átvételét célul kitűző Függetlenségi Párt agitációja a községpolitika iránt eddig közömbös tömegeket hozhat mozgásba. A régi módszerek változatlan folytatása az országgyűlési választáshoz hasonló súlyos vereséget hozhat számukra. A Függetlenségi Párt tavaszi nimbusza őszre 128 FK. 1896. június 22.; értékeléshez Vörös, 1978. 658-659. 129 A Polgár 1906. október 21. 130 Pesti Napló 1906. november 29. 131 Pesti Hírlap 1906. december 4. 73
