Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

1903 novemberében került sor az esedékes törvényhatósági választásokra is. A Terézvároson kívül az V., a VII. és a VIII. kerület demokrata körei is választási párttá alakultak. A kampány közepette bontott zászlót az óbudai demokrata párt is. Immár öt kerületben, méghozzá öt meghatározó kerületben léptek fel tehát demokrata pártok, amelyek egységesen Vázsonyit vallották vezérüknek, és az általa kidolgozott községpolitikai program alapján álltak. E pártok ereje azonban még messze állt egymástól. A VI. kerületi kaszinó-párt ismét kompromisszumot ajánlott Vázsonyiéknak, de most már 12 hely átengedésével, azaz az 1900-ban megválasztottakkal együtt 18-ra növelhették képviselőik számát. A többi kerületben viszont az uralkodó pártok teljesen biztosak voltak az eredményben. A demokraták kiváltképp az V. és a VII. kerületben folytattak szinte heroikus agitációt, azzal a tudattal, hogy ez egyelőre legfeljebb egy-két hely megszerzéséhez lehet elég. Új elem volt, hogy a demokrata nyomás községpolitikai pártprogram meghirdetésére késztette a VII. kerületi többségi Ehrlich-Morzsányi pártot is. A demokrata programmal egybevetve szembetűnő ennek paternalista és populista jellege.

10 Az önkormányzat strukturális átalakítására vonatkozó elképzeléseket hiába keresünk, csak a legvégén szerénykedik a választójog kiterjesztésének közelebbi részletezés nélküli említése. Sokféle, a tömegeknek szóló ígéretet tartalmaz, de Vázsonyiékkal ellentétben mélyen hallgat arról, hogyan kívánja a párt a szükséges forrásokat előteremteni. Követelik az elemi oktatás ingyenességét, a tisztviselők fizetésének rendezését, olcsóbb közélelmezést, a szegényügy „lelkiismeretes vezetését", a jótékonykodás kiterjesztését. A munkanélküliséget a Dob utca kiszélesítésével létesítendő új sugárút munkálatainak beindításával látják orvosolhatónak, ami ebben az időben kedvenc eszméje volt a pártnak. A választások a nem egészen szokványos előzmények után a megszokott érdektelenség mellett zajlottak le. Az immár 34 ezer községi választónak kevesebb mint a fele élt jogával. Igazi meglepetés csak az I. kerületben született, ahol a Kasics vezette Szabad Polgári Párt listája győzött, és mind a tíz helyet megszerezte. A VI. kerületben a kialkudott eredmény jött be, a többi kerületben a demokraták súlyos vereséget szenvedtek a régi garnitúra változatlanul jól szervezett és mozgatott csapataitól. A Terézvároson kívül mindössze három jelöltjük szerzett mandátumot.

107 106 Pesti Hírlap 1903. november 12. 107 Pesti Hírlap 1903. november 26-27. A közgyűlésnek az 1903. évi választás révén kialakult politikai és érdektagolódását alaposan ismerteti Szőcs, 1977. 15-30. Becslése szerint az el63