Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 2. Képviselet és bürokrácia

vezet és igazgat mindent és mindenkit, mindenütt és mindenkor. Nála nélkül se kis embert, se nagy embert megválasztani nem lehet. Itt egy nagy tüneményről van szó, hisz egy erzsébetvárosi választásnál száz kocsi nyargal zászlókkal és költésekkel, hogy a szavazókat a helyszínre szállítsa." Mi a titka a külvárosi vaskereskedőből előlépett kályhagyárosnak? „Adóbaján, szegénységén, rendőri bajain mindenkinek segít, s időt és költséget nem kímél, hogy a hatalmasságoknak a kis emberek dolgán meglágyítsa a szívét. A másik pedig csudálatos jótékonysága."

4 Az idillire festett képhez persze hozzátartozik, hogy Ehrlich háta mögött ott állt a tisztes középbanknak számító Erzsébetvárosi Bank Rt., amelynek vezérigazgatója volt, és szoros nexusok fűzték a Budapest Közúti Vaspálya Társaság köré tömörülő érdekcsoporthoz is. A VIII. kerület törzsfőnöke a másik nagy közlekedési vállalat, a Városi Villamosvasút főügyésze, majd 1897-től vezérigazgatója, Hűvös József volt. A rendszer egészét Heltai Ferenc országgyűlési képviselő, (később a Gázművek vezérigazgatója, majd főpolgármester), a nagytőkés körök bizalmi embere fogta össze. Heltai Baross Gábor környezetében közgazdasági és közlekedési szakértőként tűnt fel, innen indult fényes karrierje. A városegyesítés kori nemzedék fokozatos visszavonulását kihasználva, kivételes agilitásával a kilencvenes évek elején vette át a közgyűlési többség szellemi vezérének szerepét. A vázolt rendszer az 1890-es évek közepéig lényegében zavartalanul működött. Nem meglepő, hogy a törvényhatósági bizottság ilymódon kialakult összetételére a nagypolgárság nyomasztó túlsúlya nyomta rá a bélyegét. Részletes vizsgálattal, Szőcs Sebestyén munkája révén, az 1903-ban megválasztott közgyűlésről rendelkezünk. Ehhez képest szembetűnő változások a későbbiekben sem történtek. A kisiparos és kiskereskedő réteg ekkor mindössze 3,6%-ban volt képviselve. A legjelentősebb hányadot — 41,85% — az értelmiségi foglalkozásúak tették ki, ezen belül is az ügyvédek száma volt a legnagyobb. Egy részük a nagytőke közvetlen érdekképviselőjeként tevékenykedett, mások,jól menő ügyvédi irodák tulajdonosaként, virilis alapon jutottak be. A virilisek nagy száma a többi értelmiségi kategóriára is jellemző, azaz közülük is elsősorban a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők, a legvagyonosabbak kerültek a bizottságba. A közgyűlési többség legbefolyásosabb elemei szorosan kötődtek a nagybankokhoz kapcsolódó legerősebb 47 Vö. Vörös, 1978. 460-464.; Szőcs, 1977. 16-30.; Harrer, 1968. 64-70. 48 Eötvös Károly: Ehrlich G Gusztáv. In: A Polgár 1906. július 31. 31