Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 3. Lakásügy

készségére, mert enélkül a lakáshiány oly nagy mérvet öltött volna, mely fölülmúlta volna még az előtte való évek kríziseit is...sikerült e súlyos társadalmi betegség tovább terjedését megakadályoznunk és elszigetelnünk". Tény ugyanakkor, hogy a lakásállomány minőségi összetétel tekintetében meglehetősen eltért az eredeti elképzelésektől. Az 1909 márciusában benyújtott Bárczy-féle tervezet még nem számolt telepi lakások tömeges építésével, és legalább kétötöd részben kettő-vagy többszobás lakások létrehozását helyezte kilátásba. Nemcsak a drágább bérlakások és az eredeti tervekben nagy súllyal szereplő tisztviselői lakások építése maradt el, de a ténylegesen felépült lakások közel 60%-a is a földszintes telepekre esett, azaz gyengébb minőségű, alápincézetlen, nem véglegesnek szánt, a könnyű és olcsó lebonthatóság követelményét is figyelembe vevő lakás volt. A fő okra már utaltunk: a társadalom tényleges kereseti- és lakásviszonyai, a túlzsúfolt lakások elleni küzdelem szempontjai, az olcsóság és gyorsaság mindenek fölé helyezésének adtak elsőbbséget. 4 Az más kérdés, hogy még ezek a telepi lakások is általában jobb körülményeket biztosítottak, mint a magánkézen lévő munkásbérkaszárnyák, miközben a telepi egyszobás lakások átlagosan 46%kal, a bérházak egyszobás lakásai 26%-kal, kétszobás lakásai pedig 17%-kal voltak olcsóbbak, mint a szomszédos magánbérházakban. Bárczy és munkatársai súlyt helyeztek arra, hogy a főváros lakásai minőségi tekintetben is mintául szolgáljanak. Udvari lakások ezekben a bérházakban csak kivételesen fordultak elő. Minden lakás, a telepeken is, külön WC-vel volt felszerelve, a kétszobás lakások legtöbbjéhez fürdőszoba, a bérházakban lévő egyszobás lakásokhoz pedig közös fürdőszoba tartozott. A Százados és a Palotai úti telepeken pedig kis népfürdőt építettek. (Az 1911. évi lakásszámlálás adatai szerint a fővárosban az egyszobás lakások 14%-a rendelkezett külön WC-vel, fürdőszoba pedig az egyszobás lakások 0,3%-ában, a kétszobás lakások 24,4%-ában volt.)

446 ,,Az udvarokat, szemben a fővárosban dívó általános szokással, mindenütt megnyitottuk a házban lakó gyermekek számára, úgy, hogy valóságos játszóterekké lettek... a telepeket a kerítések mentén parkíroztuk s a lakók buzdítása végett virágversenyt 443 FK. 1913. december 12. Mell. 6. 444 A lakásépítési program szükséghelyzetek által meghatározott jellegét hangsúlyozza MelinzZimmermann, 1991. 99. 445 FK. 1913.december 12. Mell. 8. 446 FK. 1913. december 12. Mell. 7. 237