Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 3. Lakásügy

a Dunába ömlöttek, miközben a nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő és gyógy­szálló létesítésének terve kibontakozott. Ezt a célt a kormány is támogatta oly­módon, hogy az 1908:XLVIII. te kimondta a Sárosfürdő vételárának visszatérítését a főváros részére, amennyiban az a tervezett új fürdőt 1912-ig, a Rudas fürdőt pedig 1915-ig újjáépíti. A Gellért fürdő építkezését végül 191 l-ben elkezdték, de a be­fejezésig már csak 1918-ban jutott el. 3. Lakásügy A kolerajárvány nyomán, hosszú évek után először, a munkásság tűrhetetlen lakásviszonyai is magukra vonták a közgyűlés figyelmét. Ismét elővették a lakás­ügyről még 1885-ben alkotott, és azóta is miniszteri jóváhagyásra váró szabályren­deletet. A szabályrendelet a fertőzés fő gócainak tekintett túlzsúfolt lakások és pincelakások elleni rendészeti fellépést helyezte a középpontba. Ezt azonban meg­kísérelte összekötni azzal, hogy községi adókedvezményekkel és kedvezményes telekjuttatással támogassák családi házak és munkásházak építését. 1893 márci­usában Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével újabb lakásügyi bizottságot küldtek ki, és annak javaslatai nyomán hasonló szellemben fogant határozatot hoz­tak. Az előterjesztés vitája során a legtöbb kifogás a családi házak építésének támogatását szolgáló rendelkezéseket érte, a „külterjes fejlődés" elleni, pénzügyi érvekkel alátámasztott hadakozás jegyében. A kérdés iránti érdeklődésre jellemző, hogy a szavazásban mindössze 51 városatya vett részt, ebből 24-en szavaztak a családi házak építésének előmozdítása ellen, és 27-en mellette. 406 A belügyminisz­ter ezt a pontot nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy ,,a családi házaknak hatósá­gi kedvezmények árán való előmozdítása ezidőszerint égető kérdésnek nem mutat­kozik." Nem nyerték el a jóváhagyást a munkásházak és kislakásos bérházak építé­sének telekvételi, építési és adókedvezményekkel történő elősegítésére vonatkozó pontok sem. A lakásállomány szaporodását előmozdító aktív városi lakáspolitika keretei még szerény mértékben sem teremtődtek meg. A lakásügy kezelése a város­igazgatás számára továbbra is csupán a túlzsúfolt és a pincelakások elleni egészség­404 Liber, 1934.; Szabó, 1913. 499-505. 405 Gerlóczy, 1893.; BFL. Közgy. jkv. 649/1893. 406 FK. 1893. június 23. 407 FK. 1909. március 26 Mell. 52-53. 224

Next

/
Thumbnails
Contents