Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 1. Épített környezet
részvénytársasági formában vízmű."' Megoldatlan maradt a nagyvárosi közellátás követelményeinek megfelelő élelmiszerrendészet megteremtése is. Az itt uralkodó közegészségügyi-higiéniai állapotok alkalmasak voltak arra, hogy az intenzív érintkezés és a lakóterületek fokozatos egybenövése révén aláássák a főváros hatalmas beruházásokban is megnyilvánuló erőfeszítéseit a tömeges járványveszély végleges leküzdésére. A kilencvenes évek elejétől kezdve a főváros és peremközségek közigazgatási kapcsolata megteremtésének kérdése újra és újra felmerült. Újpest, Kispest, Rákospalota és Erzsébetfalva becsatolása már a fővárosi törvény reformjára vonatkozóan a Széli-kormány által megfogalmazott irányelvekben is szerepelt." 3 A főváros részéről azonban nemhogy semmiféle hivatalos kezdeményezés nem történt, hanem kifejezetten elutasítással felérő tartózkodás volt észlelhető — teljes összhangban a „külterjes terjeszkedést" fiskális érvekkel ellenző állásponttal. Bárczy viszont a kérdés rendezését polgármesteri programja egyik súlyponti elemének tekintette. 1906 novemberében, amikor Harrer Ferencet az átfogó közigazgatási reformkérdésekkel való foglalkozás céljából az elnöki ügyosztályba helyezte, első nagyobb feladatául a környék viszonyainak felmérését jelölte meg, kifejezetten a becsatolás kérdése szempontjából. „Bárczy oly tűzzel foglalkozott a témával, hogy a községeket télvíz idején kellett bejárnom" — emlékezett Harrer. 3 ' 4 A bejárás 30 községet érintett, az eredmény pedig a községek viszonyait és a fővároshoz fűződő kapcsolatát leíró terjedelmes tanulmány lett, amely konklúzióként határozottan állást foglalt a közigazgatási összekapcsolás mellett. Megállapította, hogy „nagy népességű (a 20.000 lélekszámot meghaladó) községek ú. m. Újpest, de főleg Rákospalota, Kispest, Erzsébetfalva olyan intézményeket nélkülöznek, melyet jóval kisebb népességű községekben meg szoktunk találni...igénybe veszik a fővárosi kórházakat és iskolákat, amiről kórházi betegeink statisztikája és a reggeli tanulóvonatok látogatottsága élénken tanúskodik; csak a fővároshoz tapadásuk mentesíti e községeket az említett intézmények terhétől és hárítja át azt már ma is a fővárosra."" " A teljesen városias jellegű, a fővárossal már lényegében összeolvadt telepü362 Bárczy-Harrer, 1908.; Vörös, 1978. 613-618. 363 Pesti Hírlap 1902. április 25. 364 Harrer, 1968. 113. 365 Bárczy-Harrer, 1908. 14. 202
