Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - c.) Közlekedés

nak... Bárczy, Vázsonyi és Body Tivadar jelenlétében magállapítottuk, hogy a Városi Villamos Vasút átadása nem lehet ostor a Közútival szemben, amelynek nagyrészvényesei voltunk, annál kevésbé, mert a végleges cél — mint föntebb jeleztem — amúgy is az egyesítés volt."" Az akció a fővárosnak közel 29 millió koronába került, és a közgyűlés május 10-én hagyta jóvá. ' Bárczy abban bízott, hogy hasonló tranzakciót sikerülni fog a Közútival kapcsolatban is keresztül vinni, azonban erre, és így a főváros egységes villamosközlekedési hálózatának megteremtésére nem adódott lehetőség. A Városinál a főváros főrészvényesi mivolta nem jelentette egyben a Hüvös-clinasztia uralmának végét is: az elnök továbbra is Hűvös József, a vezérigazgató Hűvös Iván maradt. Az ő pozícióban maradásukat Krausz a szerződésben is kikötötte. Hűvösek változatlanul uralták a VIII. kerületet, és a velük szembeni fellépés esetén Bárczy egyben Heltai szembefordulását és ezzel a közgyűlés többségének mindaddig lojális támogatását kockáztatta volna." A vállalat így is igyekezett megfelelni az új tulajdonos szempontjainak: már a megváltást követő hónapban kedvezményes árú reggeli munkás-jegyeket vezetett be, amiért a főváros azelőtt évekig hiába harcolt, és javítottak a forgalmi személyzet fizetésén is.

319 1912 januárjában pedig nagyszabású, a főváros intencióinak megfelelő hálózatbővítési programot terjesztett elő, ami a meglevő 101 km vágányhossz újabb 112 km-rel való gyarapítását jelentette volna. Az igényelt közel 45 millió korona költség természetesen nem volt előteremthető tőkeemelés nélkül." Az ügyben döntés a világháborúig már nem született. A közgyűlés 1913.

decern béré ben határozott arról, hogy az autóbuszközlekedést — a létesítésére beérkezett angol ajánlatot mellőzve — a város saját kezelésében fogja megvalósítani. Egyben arról is döntöttek, hogy 1914. január l-jével a szer316 Uo. 100-101. p. 317 FK. 1911. május 5. 1237-1241. 1250-1251; BFL közgy. jkv. 929/1911. 318 Bárczy a közgyűlésben ellene intézett támadásokkal szemben is megvédte Hűvöst - bírva ebben Vázsonyi támogatását is - és elutasította azt az indítványt, hogy ő maga foglalja el a társaság elnöki székét. A főváros azonban delegált több más vezető tisztségviselőt - köztük Bódy Tivadar alpolgármestert és Rényi Dezső közlekedési tanácsnokot - a társaság vezető testületeibe. Id. FK. 1913. április 18.1035-1044.; Fővárosi Hírlap 1913. április 23., április 30. 319 FK. 1911. június 20. 320 FK. 1912. január 26. 297-300. 180