Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - d.) Közélelmezés

ződés által előírt egy évi határidővel felmondják az omnibuszközlekedést ellátó Székesfővárosi Közlekedési Rt. szerződését.

321 A Lánchíd felújítás miatti lezárása következtében azonban olyan erőteljes nyomás nehezedett a városvezetésre az autóbusz-összeköttetés megteremtése érdekében az Erzsébet-hídon keresztül, hogy igyekeztek gyors megoldást találni. Bárczy ezért támogatta az angol érdekeltségű Budapesti Általános Omnibusz Rt. újabb ajánlatát, amely négy évi koncessziót kért az autóbuszközlekedésre, és mivel ez az addigi omnibuszvállalat még érvényes előjogába ütközött, vállalta, hogy átveszi annak részvényeit. Bárczy álláspontja az volt, hogy tekintettel az autóbusz újdonságára, célszerű, ha a bevezetés kockázatát nem maga a főváros viseli. A közgyűlési elfogadtatás mégsem látszott biztosítottnak, mivel Vázsonyival az élen sokan ragaszkodtak a házi kezelés elvéhez. Bárczy ezért levette a napirendről a tervet,

3 az omnibusz vállalatot pedig a főváros 1,8 millió koronáért megváltotta, és 1914. július 1-től a saját kezelésében folytatta az egyelőre lófogatú üzemet. cl.) Közélelmezés A 19. század utolsó éveitől kezdve kibontakozó erőteljes infláció a lakhatási költségeken kívül leginkább az alapvető élelmiszereket érintette, az 1898-at követő évtizedben mintegy 35-40%-kal drágítva meg az életet. Ez aláásta a fővárosi társadalom legszélesebb tömegei kialakult életmódjának anyagi alapjait. A drágulás persze világjelenség volt ezekben az években. Budapesten azonban az átlagosnál súlyosabbá tette, hogy az élelmiszer-kereskedelem szervezete lemaradt a nagyvárosi fogyasztópiac igényeihez történő alkalmazkodásban. A nagytőke változatlanul visszahúzódott a tömegélelmezési cikkek kiskereskedelmében való részvételtől, nem hozott létre a kis- és nagykereskedelem vertikális integrációját megvalósító tömegfiókos üzlethálózatokat. Noha a főváros vezetése a drágulás alapvető okát igyekezett a kormányzati politikát meghatározó agrárprotekcionizmusban megjelölni, a társadalmi nyomás hatására nem zárkózhatott el annak felismerése elől, hogy az élelmiszerellátás terén a hatóságnak az infrastrukturális feltételek 321 BFL Közgy. jkv. 2489/1913. 322 FK. 1914. február 20. 436-441. 323 BFL Közgy jkv. 1002/1914. 324 Vö. Vörös, 1978. 639-642. 181