Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - c.) Közlekedés

vasúttársaság, illetve a mögötte álló Kereskedelmi Bank érdekköréhez kapcsolódó városatyák alkották a legerősebb, legszervezettebb csoportot." A szerződés a társaság engedélyének időtartamát 1948-ig meghosszabbította, a megváltást pedig csak 1923-tól kezdve tette lehetővé. A vállalat a bruttó bevételből annak emelkedésével sávosan növekvő százalékot fizetett évente a fővárosnak. Rögzítették a tarifákat — egy szakaszjegy árát 12 fillérben — ehhez képest további csökkentést a főváros csak abban az esetben követelhetett, ha a társaság tiszta nyeresége egymást követő öt évben meghaladta a névleges részvénytőke 10%-át. Előírta a szerződés számos új vonal kiépítését is, arra viszont semmiféle eszközt nem biztosított a fővárosnak, hogy a városfejlődés által a későbbiekben szükségessé váló viszonylatok létesítését kikényszerítse." A másik, a villamos vontatást Budapesten meghonosító vállalat, a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. 1890-ben, még a részvénytársasággá alakulás előtt megkötött szerződése — aminek létrejötte önmagában is tükrözte a városvezetésnek a Közútival szembeni jobb tárgyalási pozícióra irányuló törekvését — a főváros jogait és lehetőségeit tekintve hasonló alapokon nyugodott. A vállalat megváltását 1917-től tette lehetővé a fővárosnak (az engedélyidő 1940-ig szólt, ekkorra, miként a másik vállalat esetében, a fővárosnak háramlási jogot biztosított).

31 A területhasználati szerződések által előírt vonalakat a társaságok megépítették, ezek azonban az 1890-es évek elejére jellemző városszerkezet igényeit vették figyelembe. Ehhez képest új vonalak építésére csak akkor mutattak hajlandóságot, ha azok kezdettől jövedelmezőnek mutatkoztak. De elakadt a város belsejében szükségessé váló több jövedelmező vonal — pl. a Kossuth Lajos utcai, az Erzsébethídon átvezetendő vonal — létesítésének ügye is, éppen azért, mert a főváros ezek engedélyezése alkalmával igyekezett a vállalatoktól olyan ellenszolgáltatásokat kikényszeríteni, amiket a területhasználati szerződés alapján nem követelhetett. Mindez arra ösztönözte Bárczyékat, hogy legfontosabb törekvéseik sorába helyezzék a közlekedési vállalatoknál a közvetlen befolyás megszerzését. A végső célkitűzés a két hálózat egyesítése volt a város irányítása alatt. A két egymástól független hálózat léte maga is sok anomália forrása volt: ,,sok viszonylatban a közvetlen 310 Szőcs, 1977. 23-28. 311 A szerződés előkészítésére vonatkozó iratokat és a szerződés szövegét közli: Közi. Okmgy. I. 345-579.; Id. még Pásztor, 1913. 460-470. 312 A BVVV. egységes szerződése: Közi. Okmgy. II. 331-354.; Vö. Pásztor, 1913. 472^175. 177