Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - b.) Elektromos művek

ződéstől eltérően —1910 decemberétől joga volt a vállalatok telepeit bármikor megváltani, ez esetben azonban meg kellett váltania a vezetékhálózatot is, ami a szerződés lejártával térítésmentesen került volna a tulajdonába. A vezetékhálózat megváltási ára a beruházási érték bizonyos hányadával évről évre csökkent, ami nem tette előnyössé a fővárosnak a túl korai megváltást. Bárczyék ebben a helyzetben először egyrészt a vállalatok részvényeinek megszerzésére gondoltak, az erre irányuló kísérletek azonban nem vezettek eredményre. 1909-től intenzíven tanulmányozták a Soroksári Dunaág vízierejének kihasználásával létesítendő harmadik, városi kezelésű erőmű létesítésének lehetőségét is. Ennek gazdaságossága azonban további hosszas vizsgálódást igényelt, és egyébként sem volt esély a közeli megvalósítására. Késlekedni viszont már csak azért sem akartak, mert a két vállalat gyors ütemben igyekezett a potenciális nagyfogyasztói kört hosszú távú szerződésekkel magához kötni. így került előtérbe egy új gőzüzemű telepre vonatkozó elképzelés/ A 10 millió koronás beruházással megvalósítandó kelenföldi erőmű terve 1911 júniusában került a közgyűlés elé. A tanács előterjesztése a javaslat sima elfogadtatása érdekében elkendőzte azt a szándékot, hogy a főváros a gáz után az áramellátás terén is monopóliumot kíván szerezni. Az új erőmű rendeltetését elsősorban a fővárosi üzemek és intézmények saját áramszükségletének biztosításában, emellett a közép- és kisipar számára olcsó energia nyújtásában jelölte meg. Kimutatta, hogy a főváros üzemeinek (gázművek, vízművek, csatornaszivattyú-telepek, közvágóhidak stb) energiaigénye olyan méreteket ért el, ami az új elektromos művet a magánfogyasztás nélkül is gazdaságossá teszi, korszerűbb berendezésénél fogva a kisipar számára az akkori 30^10 filléres egységárakkal szemben 15-20 filléres árat lesz képes biztosítani. " A közgyűlés a javaslatot elfogadta, így 1912 augusztusában az építkezés is megkezdődhetett/ Nem sokkal a kivitelezés tényleges megkezdése előtt, 1912 áprilisában a tanács már újabb előterjesztéssel fordult a közgyűléshez, amelyben kifejtette, hogy „a fogyasztó közönség részéről a fővárosi elektromos telep iránt már eddig is oly nagymérvű igényeket támasztanak, különösen úgy a világítás, mind a nagyipar 302 FK. 1910. július 1. 1256-1257. 303 FK. 1911. 52. (rendkívüli) szám 304 Pásztor, 1930. 170-171. 174