Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - c.) Közlekedés

köréből is, hogy a főváros ezeknek a jogosult igényeknek kielégítése elől — főként a másik két vállalat rideg üzleti, sőt sokszor még ez által sem indokolt merev álláspontjára való tekintetekből — sokáig amúgy sem zárkózhatik el s kénytelen a versenyt a két vállalattal szemben mielőbb felvenni"." Ha az üzemet az eredetileg tervezett keretek között létesítik, akkor sem lesz veszteséges, de a főváros áramellátása terén döntő befolyást nem gyakorolhat, márpedig a cél éppen ez. A másik lehetőség az új üzem olyan kiépítése, hogy az konkurrenciaképes legyen, ez azonban a beruházási többletköltségen túl pazarló és műszakilag is problematikus hálózatépítési versenyhez vezetne. Ezért a tanács a harmadik lehetséges megoldást, valamelyik vállalatnak a megváltását javasolta, mivel ezzel a főváros egyrészt kialakult fogyasztói körhöz jut, másrészt javulnak pozíciói a megmaradó vállalattal szemben is az igazi cél, a teljes monopólium megszerzése érdekében. Bárczy ekkor már nyíltan kimondta: „a végezel az, hogy a villamos világítás terén is monopóliumot kell biztosítani, mert a monopólium biztosítása mellett a villamos világítási vállalat még sokkal előnyösebb feltételeket nyújt, ez a gázvilágítást messze felülmúló vállalkozás, lévén 70-80%-kal nagyobb a tiszta üzleti eredménye, mint a gáznak". Utalt arra is, miért nem előbb álltak elő a megváltás tervével: „mert attól féltek, hogy akik ennek a városi vállalkozásnak nem hívei, akkor ezt a megváltásra vonatkozó előterjesztést felhasználták volna arra, hogy meghiúsítsák a harmadik elektromos telep létesítését".

306 Az új erőmű viszont a megváltási tárgyalásokon is komoly adu a főváros kezében. Műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt a Magyar Villamossági Rt. megváltása tűnt előnyösebbnek, ezért a közgyűlés 1912. május 15-én ennek a megváltását határozta el. A vállalat átvételére 1914. június 1-én került sor, július 8-án pedig megkezdte az üzemelést a kelenföldi erőmű is. c.) Közlekedés Az áramszolgáltatás városi kézbe vétele a gáz eseténél is egyértelműbben jelképezte a községesítési politikának azt a fázisát, amelyben annak ösztönzője már nem elsősorban a hatóság szűkebb feladatkörében jelentkező égető anomália megszüntetése, hanem mindenekelőtt a gazdaságossági szempontok. A tömegközlekedés 305 FK. 1912. május 10. 1686. 306 FK. 1912. május 10. 1692-1693. 307 FK. 1912. május 17. 1783-1790.; BFL Közgy. jkv. 770/1912. 175