Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

ponti igazgatásnak az üzem irányításával kapcsolatos munkája fejében, dotálta saját újítási alapját. Ezen felül üzleti felesleg címén már az első üzletévben 650.000, a második évben 600.000 koronát fizetett be a városi költségvetésbe.

294 A gázművek volt az első olyan nagyvállalat, amely önálló vagyonkezelésű, üzleti alapon vezetett cégként a főváros kezelésébe került, ezért meglehetősen bonyolult feladatot jelentett intézményes beillesztése a városigazgatásba. Már csak azért is, mert annak látszatát mindenképpen kerülni kívánták, hogy a megváltással a városatyák maguknak teremtették meg jól dotált igazgatósági stallumok lehetőségét. A vállalat igazgatásáról 1910-ben alkotott szabályrendelet

295 szerint az irányítást egy 11 tagú igazgatóság látta volna el, amelynek tagjai közül négyet a tanács, hetet pedig a közgyűlés deleigált volna a saját soraiból. A belügyminiszter azonban ezt nem hagyta jóvá, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy a legfontosabb döntések ne csússzanak ki a közgyűlés és a tanács kezéből. A szabályrendeletet többszöri átdolgozás után csak 1914-ben sikerült elfogadni. 9 Ennek értelmében a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapította meg a vállalat költségvetését, mérlegét, döntött az 50.000 korona értéket meghaladó beruházásokról, meghatározta a szogáltatási tarifát, a főváros részére természetben nyújtandó szolgáltatásokat, valamint a vezérigazgató fizetését. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésére, valamint a felügyelet folyamatos gyakorlására 20 tagú gázgyári bizottságot választott, amelynek elnöke az illetékes alpolgármester volt. A tanács hatáskörébe került többek között a vezérigazgató és a véglegesen alkalmazott tisztviselők kinevezése, az 50.000 koronát meg nem haladó beruházások engedélyezése, a nagyfogyasztóknak adható árengedmények engedélyezése, az anyagok és eszközök beszerzési feltételeinek megállapítása, az építési munkákra vonatkozó szerződések és elszámolások jóváhagyása. A vagyonkezelés és az üzleti politika szempontjából tehát egyaránt igen széles volt a tanács közvetlen beleszólása a vállalat ügyeibe, ehhez képest az igazgatóságnak már csak a részletekbe menő irányítás és felügyelet maradt. Az igazgatóság tagjai az egyik alpolgármester, két tanácsnok, valamint a gázgyári bizottságból a tanács által kijelölt három tag és a vezérigazgató; automatikus díjazás nem járt nekik, a tanács azonban évi 30.000 294 FK. 1913. április II. Mell. ; Basch, 1912. 82-84. 295 BFL Közgy. jkv. 1746/1910. 296 BFL Közgy. jkv. 1232/1914. 172