Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 2. Kiadások - b.) Fenntartási és működtetési kiadások

IX. táblázat A fenntartási és működtetési kiadások fontosabb csoportjai 1890, 1900, 1912 Év Közigazgatási személyzet Közig, dologi Utak, utcák, terek Vízvezeték Csatornák 1890 1.653.714 636.692 1.071.288 641.884 53.360 1900 3.928.761 1.219.388 1.760.264 1.097.209 203.598 1912 6.446.818 2.439.476 3.071.581 2.270.019 260.027 Év Köztisztaság Közélelmezés Szociális kiadások Kórházak Iskolák, óvodák 1890 872.946 320.344 955.653 1.587.260 2.767.392 1900 1.727.944 1.221.048 1.178.885 2.780.091 6.539.505 1912 2.987.253 L 2.174.588 2.380.450 5.564.596 17.900.079 A különböző kiadási csoportok nagyság szerinti sorrendjét illetően az első négy helyen a vizsgált időszakban nincs változás: az első helyen, egyre inkább kiugró összegekkel az iskolai kiadások állnak. Ezeken belül ugyanakkor végbement egy jelentős eltolódás: az elemi iskolákra költött összeg részesedése 1890-ben még 63,4% volt, ami 1912-re 54,4%-ra csökkent. A polgári iskolák aránya alig változott, 22-22,5%. Időközben úgyszólván a semmiből kiépült az óvodai hálózat, amelynek fenntartása 1912-ben már közel 1 millió koronát emésztett fel, másrészt egyre több magasabb fokú iskolát és különösen szakiskolát állított fel a főváros.

268 Második helyen a közigazgatás személyzeti kiadásai, majd a kórházak fenntartása és az utak, utcák, közterületek, hidak, árkok karbantartása következik. Az ötödik helyet 1890ben még a szociális kiadások foglalták el, 1900-ban és 1912-ben viszont már a köztisztaság. 1890-1900 között a legtöbb kimutatásunkban szereplő terület kiadásai nagyjából 1,6-2-szeres emelkedést mutatnak. A legnagyobb arányú növekedés a csa268 Vö. Erdei, 1991. 20-50.