Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

szánták. ' Meg sem várva, hogy a közgyűlés 136 millió korona effektív pénzkész­letet eredményező kölcsön felvételére megadja a felhatalmazást, Body Tivadar 1914. március 2-án megkötötte a szerződést a berlini Dresdner Bankkal 158 millió korona névértékű, 4,5% kamatozású tödesztéses kölcsönről 87% átvételi árfolyam mellett. A közgyűlés március 4-én utólag adta áldását az ügyletre. Az egyhangú szavazás a polgármester kölcsönpolitikája iránti bizalom újabb kinyilvánítását je­lentette. 258 A minden eddiginél nagyobb összegű kölcsön, amelyet egyben az 1909­ben elindított kölcsönprogram lezárásának is tekintettek, csak az 1914. évi pénz­szükséglet fedezésére volt elég. A tervezett újabb beruházások megkezdése tehát már a következő évre előre vetítette egy újabb nagy tödesztéses kölcsön szük­ségességét. A főváros adósságállománya a kölcsönprogram megkezdésétől, 1909-től 1914­ig mintegy háromszorosára, 150 millióról 452 millió koronára nőtt. A tőketör­lesztés és a kamatok az utolsó békeévben meghaladták a 18,7 millió koronát, a községi alap rendes bevételeinek közel 24%-át emésztve fel. 260 Mindez azonban nem rendítette meg a háztartást, annak ellenére, hogy az adók és egyéb lakossági terhek emelésére ezen idő alatt nem került sor. Maguk a rendes bevételek ugyanis egyre nagyobb részben magukból a kölcsönökből létesített vállalatokból származ­tak. Mivel a főváros üzemei és vállalatai igen különböző elszámolási rendszerben és többnyire nem a kereskedelmi könyvvitel szerint működtek, ezek összesített nyereségét nem tudjuk kimutatni. Rendelkezésünkre áll azonban Basch Imre fővá­rosi fogalmazó, Bárczy és Wildner egyik közeli munkatársa által készített számítás arra vonatkozóan, hogy mennyi volt a főváros jövedelmező létesítményeinek üze­mi feleslege, azaz a városi háztartás számára szolgáltatott bevételeiknek a községi alapból rájuk fordított kiadásokkal szembeni többlete 1912-ben. A szorosabb érte­lemben vett szolgáltatásokat ellátó községesített vállalatokon és üzemeken kívül ide sorolta a részvények utáni osztalékokat, a közigazgatás saját szükségleteit kielé­gítő üzemek bevételi többletét, valamint a bérházak jövedelmét is. Mindezek 1912­257 Gárdonyi, 1923. 239-244. 258 Gárdonyi, 1923. 244-252.; FK. 1914. március 6 571-573. 259 A főváros 1909-ben 270 millió korona kölcsönre kért és kapott a törvényhozástól (191 LXVI.te.) adó- és illetékmentességet, ezt a keretet pedig a 158 milliós kölcsönnel végképp kimerítette 260 Bp. félszázados fejlődése, 62. tábl.; Zárszámadás 1913. 145

Next

/
Thumbnails
Contents