Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

ami kizárólag a hazai bankrendszerre támaszkodva nem tűnt elérhetőnek. Bárczy és Heltai londoni tárgyalásai nyomán végül 1909 utolsó napján megérkezett a Lloyds Bank és a Neumann, Luebeck & Co. 2 millió £ kölcsönre tett ajánlata. Az ezáltal a megajánlott 91,5%-os árfolyamon megszerezhető 43,68 millió korona elmaradt az első részkölcsön tervezett 70 milliós összegétől. Ezt azonban ellensúlyozta annak jelentősége, hogy ,,a külföldi piacok közül éppen a vezető londoni részéről tapasztaltuk az érdeklődést és bizalmat, amely nemcsak a folyton keletkező jövedelmi fölöslegek és a szelvényesedékesség révén óriási arányokat öltő angol befektetési szükséglet ellátóhelye, hanem ebben a kontinens szükségleteit isjórészben kielégíti".

253 A közgyűlés 1910. január 10-én döntött egyhangúlag a kölcsön felvétele mellett. 4 Az építési program végrehajtásában diktált óriási tempó és a gázgyár megváltása következtében ez a pénz már az év végére elfogyott, és a főváros 40 millió korona folyószámlahitel felvételére kényszerült a budapesti nagybankoktól. A hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön második részletére 1911 áprilisában kötöttek szerződést a Credit Lyonnais és a Banque de Paris et des Pays-Bas vezette francia befektetői csoporttal. Az angol és a francia kölcsönből együttesen mintegy 133 millió korona folyt be, ami a beruházó program pénzszükségletét csupán 1912 májusáig fedezte. A főváros ettől kezdve folyamatosan nagy összegű, rövid lejáratú függő kölcsönöket vett igénybe, ami némileg labilissá tette a gazdálkodást, és rontotta a pozíciókat az újabb nagy kölcsönre irányuló tárgyalásokon. Nehezítette a helyzetet a nemzetközi feszültség kiéleződése, az antant-országok pénzpiacainak fokozódó elzárkózása is. A tanács 1914. február 23-i előterjesztése az év kölcsönpénzszükségletét 136 millió koronában mutatta ki. Az 1909-ben még 10-15 évre tervezett 270 millió koronás beruházó program ekkor már közvetlenül befejezés előtt állt. Az 1914. évben új beruházásra fordítható pénzek nagyobbik részét, 55 millió koronát már ezen kívül eső, egy újabb nagy beruházó program részét képező munkálatokra 252 Vö. Madarassy-Beck, 1909. 702-703. 253 Gárdonyi, 1923. 82. 254 BFL Közgy. jkv. 117/1910. ; Gárdonyi, 1923. 85-93. 255 Gárdonyi, 1923. 133-165. 256 FK. 1912. május 28. 1941-1942.; 1946-1950. 144