Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

építése 3,35 millió korona költséggel, új szegényház építése 5 millió korona költ­séggel, népotthonok emelése, a tűzoltóság fejlesztése. A jövedelmezőségi számítás azt mutatta, hogy a 297 millió korona értékű beru­házásból közel 89 millió tekinthető olyannak, amelytől saját törlesztésén felüli többletjövedelem várható, további 88 millió korona befektetéstől pedig ön­maga törlesztésének fedezése remélhető. A törlesztőtehertől elmaradó bevételt fog eredményezni 26 millió korona, további 35 milliós befektetés pénzügyi haszna pedig az általa eredményezhető költségvetési megtakarításban fog jelentkezni. A pénzügyileg meddő befektetés kategóriájába 59 milló koronát soroltak. Az ennek alapján kalkulált éves jövedelmezőség fedezni látszott a törlesztőrészletek és a kamat nagy részét. Olyannyira, hogy a teljes program végrehajtása, 50 éves fu­tamidővel és 4%-os kamatlábbal számolva mindössze évi 1,8 millió korona, 4,5%­kal számolva 2,65 millió korona előteremtését látszott szükségessé tenni egyéb forrásokból. Úgy vélték, hogy a községesítendő üzemek jövedelmezősége a ké­sőbbi években a kalkulálható kezdeti eredménynél jóval nagyobb lesz. Ez, a költ­ségvetési bevételnek a beruházások közvetett hatásaként várható általános emelke­désével együtt, biztosítani fogja, hogy az egész nagyszabású terv kivitelezhető lesz anélkül, hogy ehhez a lakosság bármely csoportjának vállára újabb terheket kelljen rakni. Ennek révén a program széles körű támogatása és gyors elfogadás a köz­gyűlésen biztosított volt. A törvényhatósági bizottság május 28-i ülésén, az előterjesztésnek megfelelően, 270 millió koronában határozták meg a következő 10-15 év beruházásaira fel­veendő kölcsön mértékét. Ugyanakkor döntöttek arról, hogy ebből egyelőre csak a következő 2-3 év szükségletére szolgáló részt veszik fel, amit a tanács 70 millió koronában jelölt meg. A városvezetés már jóval e határozat megszületése előtt megkezdte az intenzív tapogatózást a nemzetközi pénzpiacon annak érdekében, hogy az első részkölcsön nyújtására valamely komoly nemzetközi tekintéllyel rendelkező külföldi pénzcso­portot nyerjen meg. Hasonló törekvés a korábbi törlesztéses kölcsönök felvétele előtt is felbukkant, de még számba jöhető ajánlatokat sem sikerült szerezni. Elé­gedettségre a megelőző kölcsönök címleteinek értékesítése sem adott okot. A be­fektetés biztos volta ellenére ezek árfolyama jelentősen elmaradt mind az állam­kötvényektől, mind a bankok saját kibocsátású értékpapírjaitól. "Mivel Barczyék a beruházási politikát távlatilag is hitelekre kívánták alapozni, rendkívül fontos volt a fővárosi kötvények iránti lehető legszélesebb körű és tartós kereslet biztosítása, 143

Next

/
Thumbnails
Contents