Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök
millió koronás lakás- és iskolaépítési programot ,,a felveendő kölcsön terhére". Május 16-án a pénzügyi ügyosztály előterjesztette a következő 10-15 évre kölcsönpénzből tervezett beruházások — ekkorra már a tanács által is letárgyalt és elfogadott — listáját. 2 "' A végrehajtáshoz szükséges költséget 313 millió koronában állapították meg, amit a várható megtérítések figyelembe vételével 297 millió koronára csökkentettek. A tevezet, amelyet Body Tivadar készített, teljes mértékben a Bárczy-féle városgazdálkodási koncepció jegyeit viseli magán. A nemzetközi tapasztalatokra is hivatkozva leszögezi: ,,nem lehet elzáikózni az elől, hogy kölcsönpénzből födözzük az olyan beruházások költségeit is, amelyek jövedelmet nem hajtanak, de amelyeknek létesítését egy modern nagyvárostól a lakosság méltán elvárhatja". A korábbi kölcsönfelvételekhez képest alapvető változást jelentett, hogy a megvalósítandó művekről részletes jövedelmezőségi számítást is készítettek. Ennek alapján megállapították— ami szintén teljesen új vonás volt —, hogy a befektetések túlnyomó része jövedelmezőnek ígérkezik, és ez a törlesztés fedezetét nagyjából biztosítani is fogja. A programban a legnagyobb súllyal a várospolitika teljesen új elemeiként jelentkező területek szerepeltek. A legtetemesebb summát, összesen 60 millió koronát, a városi gáz- és elektromos mű megteremtésére irányozták elő. Csaknem ugyanennyit, 58 milliót szántak önköltségen bérbeadandó lakások építésére. Hasonlóan nagy szerepet kapott az óvoda- és iskolaépítés. 32 millió koronából 53 óvoda, 640 elemi iskolai és 160 polgári iskolai tanterem, három felsőkereskedelmi iskola, egy női ipariskola felépítéséről kívántak gondoskodni. Ugyancsak 30 millió koronában jelölték meg az egészségügyi beruházások szükségletét, aminek több mint a felét az új Rókus kórház felépítése tette volna ki. 18,3 millió koronával szerepelt a vízművek fejlesztése és a vízvezetékhálózat kibővítése, mintegy 17 millió koronával közélelmezési beruházások (a központi vásárcsarnok bővítése, közvágóhidak és állatvásárterek fejlesztése), 13,5 millió koronával a csatornázás. 12 millió korona körüli összeget terveztek közigazgatási épületekre, közel ugyanennyit fürdők építésére. A városszabályozással kapcsolatos kisajátításokra ugyancsak 12 millió koronát állítottak be. A tervek között szerepelt az omnibusz, a fogaskerekű vasút és a szemételtávolítás községesítése, új laktanyák építése 6 millió korona, templomok 250 BFL Közgy. jkv. 744/1909. 251 FK. 1909. május 18. Mell. 1-47.; Gárdonyi 1923. 25-63. 142
