Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

A polgármesteri tisztség átvételekor azonban éppenhogy a kölcsönpénzek teljes kimerülésével találta magát szemben. Az 1907. évi költségvetés elkészítésekor kénytelenek voltak megállapítani: „Kölcsönpénzeink, a melyekből kisegítettük eddig a községi pénztárt... nemcsak teljesen elfogytak, hanem két millió K-t meghaladó olyan munkálat és beruházás engedélyeztetett a kölcsönpénzek terhére, a mely munkálatok költségeire semmiféle fedezettel nem rendelkezünk. A kölcsönpénzeknek a múlt év végén három millió K-t kitevő készletéből két millió K elvonatott a községi alap kisegítésére, mert a községi alapnak nem volt készpénzkészlete, a kezelés szükségszerű lebonyolítására, a valóságos pénztári hiány a múlt év végén két millió K volt. Az a háztartási készlet, amelyet a legutóbbi zárszámadás közel 4 millió K-val feltüntet, a valóságban nincs meg, úgy hogy a főváros szükségleteinek fedezésénél kizárólag a költségvetés szerint befolyó bevételekre van utalva".

248 Egy újabb nagy beruházókölcsön felvételének előkészítése már 1904-ben megkezdődött, a költségvetés zilált helyzete azonban egyelőre erre vonatkozó érdemi tárgyalások megindítását is kizárta. A pénzügyi ügyosztály 1907. május 29-i előterjesztése szerint „egy újabbi nagy kölcsönnek a felvételére mindaddig még csak nem is gondolhatunk, amíg költségvetésünkből a deficitet el nem tüntettük... és nem állanak olyan bevételi források a rendelkezésünkre, amelyekből a kölcsönt törleszteni képesek vagyunk, mert hisz egy újabbi nagy kölcsön törlesztését, a jelenlegi bevételek mellett, költségvetésünk, — amelyre amúgy is nagy tehertételként nehezednek meglévő és törlesztetlen kölcsöneink — egyáltalában meg sem bírna Azok a lépések, amelyek a háztartás „rendbetételével" megalapozták egy újabb beruházókölcsön felvételének lehetőségét, 1908 folyamán történtek meg: a községi adópótlék kulcsának felemelése, a főváros fejlesztéséről és háztartásának rendezéséről szóló törvény elfogadása. Lényeges volt ebből a szempontból is a közgyűlés végleges állásfoglalása a gázművek megváltása mellett, ami egyben a további községesítési politika melletti elkötelezettség kinyilvánítását, és az addiginál sokkal nagyobb törlesztési teher elvállalhatóságának egyik zálogát jelentette. Az időközben bekövetkezett fejlemények sürgetővé is tették a nagy kölcsön kérdésének napirendre tűzését. A közgyűlés 1909. április 7-én szavazta meg a 32,3 248 FK. 1907. február 26. 453. 249 Gárdonyi, 1923. 6.1. 141