Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása

szóba került. Erre részben a többségi határozatok megállapításával kapcsolatos bizonytalanság, illetve tudatos manipuláció adott alkalmat. Másrészt mind többen azt hangoztatták, hogy a valóban érdemi munkának elengedhetetlen előfeltétele az országgyűlés szervezetének és működésének megreformálása. így a megyei követek közül Bene József már az 1832. december 27-i kerületi ülésen kifejtette, hogy ,,az operatumok rendjére nézve committensei az ország gyűlése coordinatióját" tartják „alapnak".

407 Az 1833. április 22-i kerületi ülésen Novak Antal, hivatkozva „diétánk (így!) eddigi folyamatjá"-ra, mutatott rá a rendezés szükségességére, s azt is hangsúlyozta, hogy Békés megye rendjei nagy súlyt helyeztek és helyeznek e probléma haladéktalan megoldására. Nóvák ezt a nyilatkozatát az 1833. augusztus 21-i országos ülésen megismételte, s ekkor Maithényi Antal is úgy foglalt állást, hogy az országgyűlésnek mindenképpen saját reformjával kellett volna kezdenie tevékenységét. Az 1833. október 17-i kerületi,

41 majd az 1833. október 31-i országos ülésen Novak Antal ismételten szóba hozta a rendezés haladéktalan szükségességét, síkra szállt mellette Dubraviczky Simon, továbbá korábbi álláspontját feladva felsőbüki Nagy Pál. ' Somssich Miklós, valamint Balogh János szintén a reformért emelt szót. A városi követek közül elsőként Havas József pártolta a rendezést,

41 majd az 1833. május 6-i országos ülésen Komlóssy Dániel hangoztatta ugyancsak küldői utasítására hivatkozva a rendezés mielőbbi lebonyolításának szükségességét.

417 A javaslatot az említetteken kívül a liberális megyei követek nagyobb része támogatta, s a városi követek közül is többen sürgették a rendezést.

418 Havas és Komlóssy nyilatkozataival kapcsolatban azonban az sem hallgatható el, hogy Pest város követe azt is kijelentette, kisebbségben maradván az országgyűlésre vonatkozó indítványát illetően, „a Commercialét kellene óhajtania", de mivel az technikai okok miatt is lehetetlen, „az Urbarialet felvétetni kívánja", a debreceni követ pedig arról beszélt, hogy az operarumoknak az uralkodó által ajánlott sorrendjének elfogadásával az országgyűlés rendezésére vonatkozó kívánságától elesett ugyan, ebbe azonban már csak amiatt is örömmel beletörődik, mert számára a királyi propozíció „minden munkák felvételére" elegendő garanciát nyújt, és ezért azt a maga részéről a legkészségesebben támogatja. Havas és Komlóssy nyilatkozatai egyaránt lojálisak a kormányzattal szemben, ugyanakkor a városi követeknek az úrbéri viszonyok rendezésével kapcsolatos álláspontjából következtek. A liberális megyei követek viszont, miként ezt Nóvák Antal hangsúlyozta, a reformelképzelések, köztük az úrbéri javaslatok megbuk164