Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása

tatására látták csupán „alkalmasnak" a törvényhozó testületet, ám éppen az úrbéri munkálat tárgyalásának előrehaladása tette mindinkább lehetetlenné a diéta rendezésének soron kívüli felvételét. Balogh János az 1834. április 12-i országos ülésen elmondott beszédében erre is figyelmeztetett, a reform szükségességét azonban ekkor is, később is, így például már idézett 1834. december 30-i fontos beszédében minduntalan hangoztatta. A liberálisok a kérdés tárgyalását tehát csupán felfüggesztették, de mihelyt arra alkalom adódott, újra napirendre tűzték. Erre az alkalmat az országgyűlés mielőbbi berekesztésére vonatkozó uralkodói akarat kinyilvánítása teremtette meg.

4 Az 1835. szeptember 1-jei kerületi ülésen Hertelendy Miksa bejelentette, hogy küldői csak abban az esetben hajlandók beleegyezni az országgyűlés befejezésébe, ha biztosítékot kapnak annak egy éven belül történő összehívására, s arra, hogy az újonnan összeülő diéta önnön reformjával kezdi meg munkáját.

420 1835. november 9-én Nógrád megye közgyűlése foglalt állást hasonló szellemben,

421 majd, mint ezt több ízben említettem, 1835. november 24-én Beniczky Lajos javasolta, hogy az úrbéri kérdés immár elintézést nyervén, az országgyűlést haladéktalanul fel kell oszlatni, majd egy éven belül kizárólag önnön rendezése céljából újból össze kell hívni. A még elintézetlen rendszeres bizottsági munkálatokkal már csak az új szisztéma szerint működő diéta foglalkozzon, mondotta Zólyom megye követe, majd közölte, arra vonatkozóan is kapott utasítást, hogy „semmi féle indítványt, vagy excerptát sem most, sem utóbb" ne támogasson, ha azonban „feletébb nagy minoritásban" maradna, az úrbéri javaslatokkal szoros összefüggésben lévő tárgyak felvételét szorgalmazza és azt, hogy a kúria a jövőben az országgyűlés együttléte idején is köteles legyen törvénykezési feladatait ellátni. " Az országgyűlés rendezésének szükségességét a nemesi politikusok pártállásra való tekintet nélkül elismerték,

423 nem utasították el a főrendek sem,

4 s a negyedik rend képviselői is lényegében egyetértettek vele. A rendezés időpontját,

425 valamint a lebonyolítás mikéntjét illetően azonban az egyes csoportok között már jelentős nézetkülönbségek voltak. Témánk szempontjából elsősorban a városi és a liberális megyei követek véleménykülönbsége érdemel figyelmet, s mindenképpen szükséges utalni arra is, hogy meglehetősen hosszú ideig a városi követek között sem volt egyetértés ebben a kérdésben. A már említett 1835. szeptember 11-i országos ülésen Haske Sándor azt a lényegében Hertelendy, illetve Beniczky javaslataival megegyező indítványt terjesztette elő, hogy ha az uralkodó elhatározása folytán az országgyűlés munkájának folytatására, és így valamennyi operátum szisztema165