Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
egy megismételve az 1833. április 12-i kerületi ülésen kifejtett nézeteit, újra attól óvott, hogy a jus fornicis törvénnyel megerősített földesúri privilégiummá váljék. A városi követek által kifejtett nézetek a konzervatív megyei politikusokat ezen az ülésen is heves városellenes kifakadásokra ingerelték. A liberális megyei deputátusok véleményének hangot adó Balogh János viszont most is úgy foglalt állást, hogy ,, nincs ok a jelen időben a városi követeknek szemrehányást tenni, de igen is van vélök atyafiságosan kezet fogni", s ez annál is inkább indokolt, mert a negyedik rend képviselői a fennálló visszásságok megszüntetését illetően mind egyértelműbben és határozottabban foglalnak állást. A fentebb részletesen ismertetett nézeteket az 1835. január 16-i országos ülésen azután Dienes István, a január 29-in pedig Bujanovics Vince ismételte meg a városok képviseletében. Mindketten utaltak arra is, hogy az igazi probléma a nemesség egy jelentős részének refeudalizációs törekvése, amely a legkézzelfoghatóbban a földesúri jogok megerősítésére és kiterjesztésére irányuló kísérletekben mutatkozik meg. Eperjes város mindkét követe figyelmeztetett az ebből adódó lehetséges veszélyekre. Bujanovics Vince hosszú és egyre szenvedélyesebbé váló felszólalásában végül forradalommal fenyegette meg a haladást mindenáron akadályozó erőket. Korábban említettem, hogy a főrendek többszöri üzenetváltás után 1835. február elején a rendek tervezetét átengedték. Rövidesen kiderült azonban, hogy ismét csak taktikai lépésről van szó. Az 1835. április 9-én kelt királyi leirat ugyanis az 1834. augusztus 28-i rescriptumnak a boltnyitási jogra vonatkozó ajánlásait visszavonta, s az ennek alapján készült javaslat újratárgyalására utasította a diétát. A rendek az 1835. május 7-i kerületi, majd május 26-i országos ülésen ezzel szemben a javaslat fenntartása mellett foglaltak állást. Az országos ülésen felszólaló városi követek (köztük Vághy, Havas és Kricske) a leiratot elfogadva korábban kifejtett álláspontjukat részben vagy egészben visszavonták, csupán Markovics Antal és Bujanovics Vince tartott ki változatlanul a kereskedelmi és az ipari tevékenység teljes szabaddá tétele mellett. Joggal vetették a liberális megyei deputátusok ez alkalommal városi követtársaik szemére az indokolatlan pálfordulást. A megyei követek szemrehányása Vághyt és Havast mentegetőzésre és magyarázkodásra, majd a leiratot támogató kijelentéseik legalább részleges visszavonására késztette. 363 A még hosszan elhúzódó vitában a városi követek már csökkenő aktivitással vettek részt. Az 1835. június 5-i kerületi ülésen ismét a bolttartási jog volt napirenden. A városi deputátusok közül csupán Koleda András kért szót. Városi követtár149
