Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
sai nevében is az ipari és kereskedelmi tevékenység szabaddá tétele mellett állt ki. 364 Hasonló módon nyilatkozott az 1835. szeptember 10-i országos ülésen Haske Sándor, valamint Markovics Antal. Vághy és Kricske azonban ekkor is kizárólag a „jó rend" érdekében történő korlátozások szükségességét hangsúlyozták. 3 A vita végül kompromisszummal zárult. A jus fornicis ugyan földesúri privilégiummá vált, de a vonatkozó törvény ' egyidejűleg a kereskedelmi tevékenység szabad gyakorlásához szükséges feltételeket is megpróbálta megteremteni. A városi követek aktivitásának csökkenésében feltételezhetően az is közrejátszott, hogy a negyedik rend képviselői tudták: a liberális és konzervatív megyei követek küzdelmét érdemben nem képesek befolyásolni. Álláspontjukat, ha nem is egyértelműen és ellentmondásmentesen, viszont több ízben is határozottan kifejtették. Ám valószínűleg az is hozzájárult „visszavonulásukhoz", hogy a polgári rend deputátusainak az elvi deklarációk szintén egyre kevésbé esett nehezére liberálisnak mutatkozni. Ha viszont ezek az elvek a gyakorlatban pillanatnyi érdekeiket veszélyeztették, ők is a halogatás taktikáját alkalmazták. Álláspontjuk ellentmondásossága szintén erre a kettősségre vezethető vissza, de ebben a vonatkozásban sem hagyható figyelmen kívül az a tényező, hogy a kormányzattal szembeni lojalitásuk deklarálását újra meg újra szükségesnek érezték. A bolttartási joggal kapcsolatos vitákban való részvételüket az is befolyásolhatta, hogy 1835. szeptember végén ismét a jobbágy telken megtelepedett nemesek által teljesítendő szolgáltatások és adók problémája került terítékre. A városi követek ez iránt a kérdés iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést mutattak. A probléma ugyanis az úrbéri viszonyok rendezésének kérdésköréhez kapcsolódott, s ráadásul ez olyan kérdés volt, melyben a negyedik rend deputátusai a saját érdekeik legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül támogathatták a liberális megoldásokat. A jobbágytelken élő nemesek által teljesítendő szolgáltatásokra Pálffy Fidél gróf tárnokmester hívta fel a figyelmet a telki haszonvételek szabad adásvételéről szóló úrbéri I. törvénycikk 6. §-ának főrendi tárgyalása során. Úgy vélekedett, hogy a haszonvétel megvásárlásával együtt kell járnia a terhek viselésének, s ennek az a következménye, hogy a jobbágy tel ékre telepedett nemesek kötelesek a földesúrnak szolgálatokat teljesíteni, az államnak pedig adót fizetni. A tárnokmester a szabad adásvételből származó egyéb várható „hátrányokra" is utalt, majd azt javasolta, „olly forma felszólító törvényt" kellene alkotni, mely szerint a földesurak engedélyével addig is gyakorolt szabad adásvétel „jóváhagyott szokás"-a a továbbiakban sem gátoltatnék. 150
