Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi bíróságok rendezésének problémája
rült ugyan realizálniok, az elnöki megrovást azonban ügyes taktikázásuknak köszönhetően megúszták: a városi követeket viszont Somssich Pongrác most újra igen súlyos megtorlással fenyegette meg. A negyedik rend deputátusai erre a 2. §-t illetően a további küzdelemtől elálltak, s a 3. § elfogadását próbálták megakadályozni. Eredményt most sem értek el, jóllehet ennek a §-nak merőben formális, és a javaslat egészéhez szervetlenül, sőt erőltetetten kapcsolódó voltára cáfolhatatlan érvekkel mutattak rá.' 9 Nem tudtak a városi követek eredményt elérni a kerületi javaslat 4. és 5. §-ainak a nemesek számára aránytalanul kedvező rendelkezéseinek megváltoztatását illetően sem. A többség azt a személynök által felvetett, ám jó néhány megyei követ által is támogatott indítványt is elvetette, mely szerint a nemesek városi lakbértartozásaira vonatkozóan az országos bizottság által elfogadott megoldás lenne a mérvadó, vagyis ilyen ügyekben minden esetben a városi bíróság ítélkezzék. 170 Az auszugális adósság kérdése Hasonlóan alakult a helyzet az április 16-i országos ülésen. Ekkor a személynök napirend előtt felolvastatta az országos bizottság városi bíróságról szóló tervezetének 6., a birtoktalan nemesek auszugális és hasonló adósságaira vonatkozó §-t, mely a kerületi javaslatból kimaradt, majd tekintettel arra, hogy azt ,,mind a Polgárságnak, mind a nemességnek érdeke múlhatatlanul szükségessé teszi", azt indítványozta, hogy a rendek vegyék tárgyalásba a Vághy által előterjesztett javaslat vonatkozó §-át, vagy „legalább az országos küldöttségi munkálat" felolvasott szakasza felett nyissanak vitát. A megyei követek egy része megint csak függetlenül attól, hogy melyik politikai csoportosuláshoz tartoztak, a személynöknek ezt a javaslatát is támogatta. így a városiak által benyújtott tervezet vonatkozó rendelkezéseinek elfogadása mellett voksolt Nóvák Antal, Császár Sándor és Markovits József, míg az országos bizottság által javasolt megoldás érdekében Borsiczky István, Marczibányi Antal, Répás Lipót, Beniczky Lajos, Szluha Imre, valamint a nagyváradi káptalan követe emelte fel szavát. A két javaslat között a különbség egyébként az volt, hogy míg az országos bizottsági munkálat csupán a vagyontalan nemesek esetében mondta ki a városi bíróság illetékességét, addig a városi követek tervezete az auszugális adósságok vonatkozásában nem tett különbséget birtokos és birtoktalan nemes között. A többség egyik javaslatot sem kívánta törvénybe 74
