Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

nokmester utasította el azzal, ő arról, hogy ,,a királyi városoknak világos törvénynyel biztosított szavazati jussaik a jelen szokás által meg sértetve lennének, hivatalos tudomással nem bír, s bármennyire fájlalja is azt, amit magánosan tud, s bírni nem is akar", s ezért kénytelen kijelenteni: ,,a királyi városok szavazati jussait oly állapotban lenni ... el nem ösmeri, hogy új erősítő törvény élesztésére lenne szükségök". Ugyanakkor a főrendek a városok követelését a városi bíróságokra vonatkozóan változtatás nélkül elfogadták, s ezzel — noha csak taktikai meggondolásból — a liberális elvek gyakorlati érvényesülésének nyitottak szabadabb utat az alsótáblánál. Szepessy püspök 1834. május 21-i felszólalása különben feltételezhetően kapcsolódott a városi követek azon kísérletéhez, hogy azok a káptalanok küldötteit megnyerjék, s jogállásuk megváltoztatása érdekében velük együtt lépjenek fel a harmadik renddel szemben. A negyedik rend követei ettől a közös fellépéstől túlzottan sok eredményt nem várhattak, pozícióik valamelyes erősítésére azonban a káptalanok támogatásának elnyerése kétségkívül hozzájárult volna. Ám a kormány intencióira mindig ügyelő káptalani követek az együttműködést ezúttal elhárították, a városok deputátusainak így változatlan pozícióból kellett érdekeik védelmében az országos üléseken harcbaszállaniok. Erre különben már 1834. április 2-án sor került. Ekkor a városi követek nevében Nagy Benedek emelkedett a napirend előtt szólásra, s azt a kérelmet terjesztette elő, hogy miután a negyedik rend képviselőinek vannak a beadott kerületi javallatra észrevételei, ezeket minden akadály nélkül előadhassák. A budai követ által előterjesztett kérelemhez városi követtársai egyhangúlag csatlakoztak, amire a személynök igen élesen és elutasítóan reagált, a megyei követek viszont biztosították a negyedik rend deputátusait arról, hogy a városi bírósággal, illetve a városokat közvetlenül érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatban nézeteiket akadálytalanul kifejthetik. A városi követek javaslata a városi bíróságokról Ez az ígéret is közrejátszhatott abban, hogy az április 10-i ülésen Vághy Eerenc a városi bíróságokra vonatkozó kerületi javaslat tárgyalásának megkezdése előtt bemutathatta a negyedik rend képviselői által készített tervezetet. Ez a tervezet 10 §-ból állott, s 1. §-a szó szerint megegyezett a kerületi javaslat 1. §-ával. A 2. § viszont a kerületi javaslat szellemével csak részben egyezve azt kívánta kimondani, hogy a városi törvényszék hatósága a polgárokon kívül minden, a városban lakó 61