Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi bíróságok rendezésének problémája

nem nemes személy — a honoratiorokat is ideértve — valamennyi peres ügyére kiterjed. A városokban lakó nemesek esetében a városi ingatlanokkal, továbbá a polgári jellegű jogokkal és haszonvételekkel kapcsolatos ügyekre, illetve a nemesek által okozott kártételekre, valamint az általuk elkövetett erőszakoskodás eseteire terjed ki. A 3. § a kerületi javaslat 2. §-ának 2. részével egybehangzóan arról akart rendelkezni, hogy a nemesek kötelezhetik magukat arra, hogy a városi bíróságokat elismerik vagyoni és személyi ügyeikre nézve illetékeseknek, s a vagyonjogi kérdésekben ez a kötelezettség a kötelezettséget vállaló nemes örököseire is vonatkozik. A 4. § arról szólt, hogy amennyiben a polgári jellegű tulajdonnal rendelkező nemes különös biztosító zálogként ezeket a javait kötötte le, úgy az ilyen ügyek miatt keletkező perekben a városi ítélőszék az illetékes fórum. Közönséges biztosító zálog esetén a § ezt az illetékességet nem mondta ki, azokra az esetekre vonatkozóan pedig, amikor különös biztosító zálogként polgári és nemesi vagyon együtt szerepel, úgy rendelkezett, hogy a törvénykezési fórum megválasztása a hitelező tetszésétől függ. Az 5. § arról intézkedett, hogy a városban lakó nemesek városi és egyéb adóival, illetve a polgári tulajdonban lévő ingatlanok után fizetendő házbértartozásaival kapcsolatos ügyekben minden esetben a városi bíróság előtt kötelesek megjelenni. A 6. § arról intézkedett, hogy a városi kereskedőknél és iparosoknál hitelben történő vásárlásokból keletkező adósság esetén a polgári jellegű javakkal nem, de nemesi javakkal rendelkező nemesek, továbbá mindazon nemes személyek is, akiknek városi ingatlanaikra bármilyen adósság került betáblázásra, per esetén a városi törvényszék elé kötelesek állani. Ez a kötelezettség a városokban élő birtoktalan nemesekre éppúgy vonatkozott, mint azokra a városlakókra is, akik nemesi jellegű javakkal rendelkeztek ugyan, de polgári jellegű foglalkozást vagy hivatást gyakoroltak, tekintet nélkül arra, hogy elnyerték a polgárjogot vagy sem. A § végül azt is kimondta, hogy azon nemesek, akik bármilyen városi hivatalt vagy szolgálatot vállaltak, mind személyi, mind anyagi jellegű ügyeikben — kivéve a nemesi birtokaikat érintő eseteket — a városi bíróságot kell, hogy elismerjék maguk felett illetékesnek. A 7. § azt írta elő, hogy ha az előző §-ban felsorolt ügyekben városi bíróság elé kerülő nemes polgári jellegű vagyona az ítélet végrehajtásához nem volna elegen62