Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés az országgyűlésre készülő megyék előtt. Adalékok a nemesség és a polgárság viszonyához

s így csupán annak kimondását látta szükségesnek, hogy a legkisebb lakosságszámú királyi városok ne külön-külön, hanem kerületekbe tömörülve küldjék fel követeiket.

98 Általános volt tehát az a vélemény a megyék részéről, hogy a városok között differenciálni kell azok népessége és ezzel többé-kevésbé arányos adóterhei szerint. A küldendő követek számát illetően azonban meglehetősen nagyok voltak az eltérések, s a legkedvezőbb esetben is csupán 36 szavazat megadását tartották indokoltnak a városok számára. A belszerkezet demokratizálásán, valamint az országgyűlési jogállás problematikáján kívül az operátumok megyei tárgyalásán a városokkal kapcsolatban jó néhány egyéb közjogi kérdés is felmerült. Somogy megye például az 1687. évi XVII. te. rendelkezéseit megerősítendő annak újabb törvényes szabályozását proponálta, hogy az uralkodó az országgyűlés hozzájárulása nélkül a szabad királyi városok számát semmi szín alatt se szaporíthassa. Az ilyen jellegű, nyíltan nemesi érdekeket tükröző javaslatok mellett azért néhány olyan indítvánnyal is találkozunk, amelyek megvalósulásuk esetén a városok fejlődése szempontjából is előnyösek lettek volna. Ilyen az a megyék többsége által megfogalmazott követelés, hogy a városok kerüljenek ki a Kamara befolyása alól, s felügyeletüket kizárólag a Helytartótanács lássa el. Ennek megvalósulását a megyék a városok országgyűlési jogállása rendezéséhez ugyanúgy elengedhetetlen feltételként határozták meg, mint igazgatási szisztémájuk demokratizálását. Ez a követelés egyébként egyáltalán nem volt új keletű. Egyértelműen megmutatkozott ez abban a tényben is, hogy mind az 1790-91., mind az 1825-27. évi országgyűlés által kiküldött regnicolaris deputáció vonatkozó javaslata kimondta, hogy a városokat igazgatási és gazdasági szempontból egyaránt a Helytartótanács főhatósága alá kell rendelni. A nemesség és a polgárság kapcsolata Az operátumok megyei vitái 1832 végére jórészt befejeződtek, s a rendeknek a munkálatokkal kapcsolatos véleménye és az ezek nyomán megfogalmazott javaslatok követutasítások formájában nyerték el végleges alakjukat. A történeti kutatás lényegében tisztázta ezeknek az utasításoknak a jellegét, s felvázolta a viták nyomán kialakult politikai frontokat. Az így nyert kép heterogén. Heterogén a királyi városok igazgatási rendszere és országgyűlési jogállása vonatkozásában, ám az is kétségtelen, hogy a liberális köznemesség az alapelvek tekintetében ezen a területen legalább egységes álláspontra jutott.

102 Ez az álláspont igen határozottan érvé41