Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés az országgyűlésre készülő megyék előtt. Adalékok a nemesség és a polgárság viszonyához

hívni. Az elektorok megbízatása tisztújítástól tisztújításig tartott volna, míg a hivatali állásokra való jelölést teljesen kötetlenné kívánta tenni.

90 A városok országgyűlési képviseletét illetően a megyék törekvése a legteljesebb mértékig összhangban volt az országos bizottság azon célkitűzésével, amely az alsótáblán a nemesség elvitathatatlan túlsúlyát kívánta biztosítani. Ezt a túlsúlyt a megyék többsége nem a városok kizárásával, hanem a számukra legcélszerűbbnek tűnő szavazati arány megállapításával akarták elérni, hangsúlyozva azt is, hogy a városok számára — a belszerkezet demokratizálása mint előfeltétel mellett — a méltányos szavazatszámot feltétlenül meg kell adni.

91 így Szatmár megye rendéi amellett foglaltak állást, hogy a szavazatszámot a portaszám arányában kell megállapítani, vagyis a több adót fizető megye vagy város arányosan több szavazattal is rendelkezzék. Zemplén megye véleménye az volt, hogy a megyék nemességük számarányának megfelelően kettő-öt, a városok pedig — lakosságszámuk arányában — egy vagy két szavazattal rendelkező követet küldjenek.

93 Ezekkel az elképzelésekkel szemben Zala megye kifejezetten retrográd. Az a kívánsága, hogy a városok deputátusait csakúgy, mint a káptalanok követeit kizárólag tanácskozási jog illesse meg a diétákon, illetve ha ez valamilyen ok miatt nem volna megvalósítható, akkor a megyéknek egyenként legalább hat-tíz szavazata legyen.

94 Temes megye rendéinek javaslata a zempléni indítványhoz hasonló, annál azonban valamivel messzebb megy: a népességszámnak és az adóterheknek megfelelően a megyéknek kettő-négy, a városoknak pedig egy-két szavazattal kellett volna az országgyűléseken rendelkezniük.

95 Lényegét tekintve megegyezik a Temes megyei javaslattal a baranyai rendek indítványa is, de a lakosságszámot kívánta alapul venni Somogy megye tervezete is. Ez utóbbi a megyei követek számának megállapításánál a lakosságszám mellett a megye nemes és nem nemes státusú lakói arányát is figyelembe veendőnek mondotta, a városok esetében pedig azt látta helyénvaló megoldásnak, hogy az 50 ezer lakoson felüli városok kettő, a 12 ezer-50 ezer közöttiek pedig egy követet küldjenek az országgyűlésre, míg a 12 ezren aluliak pedig többen álljanak össze, és válasszanak közösen követet.

97 A lakosság számarányának szem előtt tartásával dolgozta ki javaslatát a Pest megyei közgyűlés által a reformjavaslatok előzetes tárgyalására kiküldött bizottmány is, amely az 5 ezernél kevesebb lakosú városok esetén egy, 5-40 ezer között kettő, 40 ezer felett pedig három követ megválasztását látta indokoltnak. A közgyűlés ezt a javaslatot módosította: Helyénvaló az az elv, miszerint a városok lakosságuk arányában küldjék követeiket, a klasszifikáció meghatározása azonban az országgyűlés feladata, 40