Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés az országgyűlésre készülő megyék előtt. Adalékok a nemesség és a polgárság viszonyához

A városi kérdés az országgyűlésre készülő megyék előtt. Adalékok a nemesség és a polgárság viszonyához Köztudott, hogy az uralkodó az 1830. évi országgyűlésen határozott ígéretet tett arra, hogy az országos bizottság munkálatainak tárgyalására a következő év végéig a diétát újra összehívja. A megyék 1831 első hónapjaiban erre a célra létrehozott bizottságai mindenhol hozzá is kezdtek az operátumok tárgyalásához, a király azonban a kolerajárvány, majd a nyomában kirobbanó parasztfelkelés miatt az országgyűlés összehívását egy évvel elhalasztotta, s a tervezetek megyei vitái, il­letve ezek alapján a követutasítások kidolgozása ugyancsak az 1832. év folyamán fejeződtek be. A megyék állásfoglalása a városok rendezését illetően A városok rendezését illetően a megyék jelentős hányada a demokratizálás szük­ségessége mellett foglalt állást, ennek konkrét módozataira vonatkozóan azonban igencsak eltérő elképzelések láttak napvilágot, sőt ezek kifejtésének módjában is meglehetősen nagy volt az eltérés, egyes megyék lakonikus rövidséggel szögezték le álláspontjukat, más megyék meglehetős részletességgel fejtették ki vonatkozó nézeteiket. Szatmár megye például igen tömören annak a kívánságának adott kife­jezést, hogy a választott községet ,,az egész közönség válassza". Hasonló elképze­lése volt Zemplénnek, valamint Somogynak, bár ez utóbbi annak elengedhetetlen voltát is hangsúlyozta, hogy az országgyűlési követeket ugyancsak a polgárság egészének kell választania, mégpedig a kandidáció mellőzésével, és mind a belső, mind a külső tanács (illetve választott polgárság) befolyásának kizárásával. 89 Ugyanakkor Pest megye közgyűlése szemben a közgyűlés által az országos bi­zottsági munkálatok tárgyalására kiküldött bizottmány javaslatával, amely a fen­tebbi három megye indítványához hasonlóan a választott község tagjainak válasz­tását a polgárjoggal rendelkező városlakók, illetve a magisztrátus választását az electa communitas feladatává kívánta tenni, úgy foglalt állást, hogy mind a válasz­tott polgárságot, mind a magisztrátust a polgárok összessége által választott, s az electa communitas létszámával azonos számú elektor válassza. Az electa commu­nitas tagjainak megbízatása Pest megye elképzelése szerint élethosszig szólt volna, olyan feltétellel azonban, hogy alkalmatlanság esetén bármely tagot vissza lehessen 39

Next

/
Thumbnails
Contents