Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városok rendezésével kapcsolatos tervezetek

rűsítésére, továbbá a legkirívóbb anomáliák megszüntetésére és a központi ellenőrzés hatékonyságának növelésére helyezte. A javaslat a fenti célkitűzések érdekében a városok legfőbb tisztviselői, a bíró, a polgármester, a városkapitány és a szószóló kivételével valamennyi városi tisztviselő élethosszig tartó hivatal viselésének elvét mondta ki, míg a négy főtisztviselő újraválasztására három évenként került volna sor. Javasolta a tanács hatalmának csökkentését, és a választott község befolyásának növelését a város legfontosabb ügyeinek intézésében, szorgalmazta a tisztviselői állás és a választott községi tagság összeférhetetlenségének kimondását: rendelkezni kívánt a vétkes vagy hanyag tisztviselők szigorú megbüntetéséről, s végül állást foglalt a királyi főfelügyelői intézmény létrehozása mellett. Emez intézkedések egy része, bár valamivel csekélyebb mértékben, mint az 1793. évi javaslat, kétségkívül elősegítette volna a városi közélet demokratizálását. A demokratizmus növelését célozta az a javaslat is, amely a városok országgyűlési követeinek a választásában a tisztviselők és a választott polgárok mellett ez utóbbiak számának felét kitevő, s a polgárjoggal rendelkező városlakók közül kikerülő elektor részvételét is elő akarta írni. A választott község tagjainak a fentiek szerint történő választása elől viszont a bizottság elzárkózott. Ennek a testületnek a tervezet szerint az eddigi gyakorlatot fenntartva a továbbiakban is önnönmagát kellett kiegészítenie. Nem kívánt a bizottság a tisztviselők választásának addigi gyakorlatán sem változtatni.

78 A városok országgyűlési szavazatait illetően az 1793. évi munkálatban megállapított arányokat kívánta fenntartani, s az 1790 után eliberált és becikkelyezett városoknak ugyancsak valamely más, szavazatjoggal már rendelkező várossal való együttes követküldését kívánta lehetővé tenni.

79 A bizottság városi tagjai közül az ismertetett javaslatokkal szemben nem emelte fel szavát a budai, a károlyvárosi, a fiumei és a debreceni követ. Pozsony, Sopron, valamint Szabadka követe azonban a városok rendelkezéséről szóló javaslattal, ugyanők és Lőcse küldöttei azonban az országgyűlés rendezését tartalmazó munkálattal szemben különvéleményt jelentettekbe. A másként gondolkodók a városok rendezéséről szóló javaslat ellen elsősorban annak a demokratizálódást elősegítő intézkedései miatt léptek fel, s a status quo fenntartásának szükségességét hangoztatták, az országgyűlés rendezéséről szóló javaslatot pedig a városok számára hátrányos szavazati arány megállapítása miatt utasították el.

80 A konzervatív csoport állásfoglalása természetesen a városi patríciusok nézeteit tükrözte. Komlóssy Dániel, Debrecen képviselője a bizottságban tartózkodott ellenvélemény nyilvánításától, habár Debrecen város magisztrátusa már 1828. január 36