Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
Jegyzetek
kell elevenítenem. Wesselényi perbefogásának kérdését az országgyűlésen Dubraviczky Simon hozta először szóba az 1835. április 9-i kerületi ülésen. Pest megye első követe a megye rendjei nevében javasolta a probléma tárgyalását. Feltétlenül szükségesnek tartotta ezt, mivel Wesselényi személyében ,,a szóllás szabadsága támad tatván meg, ha részvétlen hallgatással nézzük az esetet, a szóllás szabadsága veszélybe kerül". (Erről 1.: KLÖM IV. 326.) a rendek 1835. június 22-én küldték át a főrendekhez vonatkozó üzenetüket, illetve felirattervezetüket. (Iratok IV. 240. skk.; vö.: KLÖM IV. 530. skk.) Balogh János ennek a felirattervezetnek a vitáján mondta el azt a beszédét, amely miatt a peres eljárás ellene is megindult. (Balogh János beszédét 1.: Jegyzőkönyv X. 463. sk.; vö.: KLÖM IV. 519. sk.) Balogh ügyében a rendek—mint korábban erről is szó volt — ugyancsak különtanácskozásokon készítették elő akciójukat, majd július l-jétől kerületi üléseken is tárgyalták a kérdést (KLÖM IV. 533. skk.). Kapcsolatos üzenetüket és felirattervezetüket július 6-án küldték meg a főrendeknek (Iratok II. 340. skk.). A rendek és a főrendek között emiatt az ügy miatt is hosszas üzenetváltásra került sor. Balogh Jánost végül — mint köztudott — a hűtlenség vádja alól felmentették, Wesselényivel szemben azonban a peres eljárást lefolytatták. 466 Az országgyűlési hírlap megjelentetésére az 1832. december 22-i kerületi ülésen Andrássy György gróf 1830. évi országgyűlésen elhangzott előterjesztését megismételve tett javaslatot. (KLÖM I. 21., 27.). A sérelmek és kívánatok sorában több megye (így Tolna, Komárom, Szatmár, Somogy, Nógrád, Baranya, Borsod és Csanád) proponálta, hogy ,,a nyilvánosság előmozdítása tekintetéből az Ország Gyűlése alatt egy olly újság, melly annak folyamatjárói, tárgyairól, vitatásairól az Országbelieknek sebes Tudósítást adjon, készíttessen". (Iratok II. 241.) Az 1833. január 10-i országos ülés azután Pázmándy Dénes javaslatára határozatot hozott, mely szerint a hírlap csupán a hivatalos jegyzőkönyv kivonatát tartalmazná (Jegyzőkönyv I. 32. skk., KLÖM I. 90. skk.). A szerkesztés és a kiadás irányelveire vonatkozóan Kölcsey dolgozott ki javaslatot „Utasítás az Országos Naplókönyvből készülendő kivonatra nézve" címmel. (Iratok I. 224. sk.) A sérelmek és kívánatok sorában benyújtott indítványt a rendek határozata értelmében először az országos bizottsági munkálat tárgyalásának idejére halasztották (Iratok II. 241.). 1835. május közepén azonban, amikor a kérdés újra felmerült, a kerületi ülés úgy döntött, hogy a hírlap megjelentetésével kapcsolatos tervezet kidolgozására bizottmányt nevez ki (KLÖM IV. 421. sk.), június 9-én sor került a bizottmány tagjainak megválasztására is. A bizottmánynak Vághy, Kircske, Bujanovics és Gerencsér személyében városi követek is tagjai lettek (KLÖM IV. 481.) Időközben — az 1835. február 16-i országos ülésen — az 1833. január 10-én elfogadott, de a napirendről levett határozatra emlékeztetve Balogh János Andrássy György javaslatát megismételte; a többség azonban a javaslat elvetésére szavazott (Jegyzőkönyv X. 238. skk., KLÖM IV. 207. skk.) Az 1835. július 9-én kiküldött bizottmány munkáját 1836 elejére készítette el, s tervezetét az 1836. január 23-i kerületi ülésen mutatta be. (KLÖM V. 415. sk.) A bizottmány javaslatát a rendek a később még röviden ismertetendő 281
