Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

196 KLOM III. 234. skk., 245. skk. a főrendek vonatkozó üzenetét 1.: Iratok III. 67. skk. A vita során Horváth János székesfehérvári püspök arra utalt, hogy a törvényhozásnak feltétlenül jogában áll úgy rendelkezni, hogy az ország bármely lakosa felett bármely bíróság ítélkezhet. Vay Miklós báró, Borsod megye adminisztrátora arról beszélt, hogy a városi bíróságokról szóló javaslat tárgyalása során elvként fogadtatott el: az igazgatási és törvénykezési szervek hatóságát bővíteni kell, s hogy ,,a nemesi kiváltság a közigazgatás és igazság szolgáltatás felzavarására ki nem terjedhet". Szepessy pécsi püspök véleménye az volt, hogy a Hármaskönyv 1. részének 9. cikke a nemesek feletti bíráskodásról csak azt mondja ki, hogy nemes felett a törvények figyelmen kívül hagyásával ítélkezni nem lehet, azt azonban nem, hogy felettük csak nemesi származású bíró ítélkezhet. Kissé eltérő fogalmazásban Ürményi Ferenc is ugyanezt hangsúlyozta nagyon nyomatékosan. 197 L. ezekről: Jegyzőkönyv VIII. 274. sk., X. 284., XII. 428., XIII. 49. sk., 164. sk., 188., 278. sk., 467. skk., XIV. 21., 63., 70., 321. skk., 326. skk., KLÖM IV. 252. skk., V. 252., 270., 277., 323., 345. sk., 527., 568., 572., IratokIV. 93. sk., 133. skk., V. 45. sk., VI. 71., 90., 167., 282. skk., 331. skk., VII. 57. sk., 874. sk. Vö.: Horváth II. 23. 198 Ezekről 1.: Jegyzőkönyv VIII. 274. sk., X., 284., KLÖM III. 241., 253., IV. 254., V. 346., Iratok III. 69. skk., IV. 94. skk., 135. sk. 199 Horváth II. 23. 200 Iratok II. 354. skk. 201 KLÖM II. 688. sk. 202 Az 1834. május 2-i, 3-i és 6-i országos ülésekről 1.: Jegyzőkönyv VII. 405. skk., 448. skk., KLÖM III. 113. sk., 119. skk. A nemesség egy jelentős részének a szabad iparűzést és kereskedést támogató ténykedésére Eperjessy Géza is utal, és ennek bizonyítására Arad megye 1813. február 3-i határozatát idézi, mely szerint ,,a műknek árulóinak sokaságátul függ az oltsóság, melynek behozásában, valamint más nagyságos megyék, ugy ezen ... megye is fáradozna". Hangsúlyozza azonban ő is, hogy a megyék általában ellenezték a területükön lévő városok szabad királyi városi rangra emelését. (Eperjessy 714. sk.) 203 KLÖM III. 309. skk., Iratok III. 99. sk. 204 Iratok IV. 115., 155. skk., Jegyzőkönyv X. 284. 205 Jegyzőkönyv XII. 428., XIII. 47. sk., 164. sk., 188., 467., 470., XIV. 21., 155., 163. skk., 196., 208., 226., 235., 262., 321. skk., 326. skk., KLÖM V. 277., 323., Iratok VI. 41. sk., 42. skk., 71., 90., 277. skk., 326. skk. VII. 293., 324. skk., 336., 450., 478. skk., 491. skk., 869. skk. Vö.: Horváth II. 23. L. még a kérdéshez: Komoróczy 1974/b. 226., 257. A javaslat a szentesítés után mint az 1836. évi XVIII. te. került a törvénykönyvbe. 243