Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

151 Havas József és Eichholz János 1834. március 9-i jelentése: uo. 152 Uo. 153 Nagy Benedek 1833. december 19-i jelentése: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 154 Erről 1. Havas és Korher 1833. március 9-i jelentését: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. Vö.: Koleda András 1834. március 29-én kelt jelentésével: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. L. mégTakáts 1932. 76. 155 Takáts 1932. 76. skk. 156 L.ehhezaz 1834. június 7-i jelentését, valamint annak a,,./3" jel alatt található mellékletét: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. Vö.: Gárdonyi 110. 157 KLÖM III. 147. sk. 158 Horváth II. 180. sk. Vö.: Gárdonyi 110. 159 Jegyzőkönyv VI. 125., vö.: KLÖM III. 8. 160 Jegyzőkönyv VI. 364. skk. A javaslat lényegesebb pontjait ismerteti Kossuth is: KLÖM III. 46. sk. 161 Jegyzőkönyv VI. 363. skk.. KLÖM III. 44., 46. skk. Vö.: Gorove 58. sk., Deáknak az ülésen elmondott beszédét 1. még: Deák I. 68. sk. A javaslat megbuktatásának kérdésére a későbbiekben vissza kell még térnem: itt csupán arra szeretnék utalni, hogy az indítvány előterjesztésére feltehetően nem spontán módon, hanem a liberális megyei követek által jól előkészített akció eredményeképpen került sor. Az indítvány alapgondolata egyébként még az országos bizottsági munkálatok előzetes tárgyalásai alkalmával született meg Somogy megyében (a vonatkozó megyei közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának egy példányát 1.: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 3803.), s igen nagy a valószínűsége annak is, hogy az előterjesztést illetően az egyeztetés a városi követekkel is megtörtént. A városok képviselőinek a javaslattal kapcsolatos álláspontjáról, továbbá az indítvány elhalasztásának várható következményeiről 1. Havas József és Eichholz János 1834. április 20-i jelentését: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. Say István felszólalásával kapcsolatban még azt kívánom megemlíteni, hogy Székesfehérvár követe az ország gazdasági életéről első ízben az 1833. április 12-i kerületi ülésen elmondott — később részletesen ismertetendő — beszédében adott hasonlóan átfogó elemzést, s már ekkor igen élesen exponálta a magyarországi gazdaságnak az örökös tartományoktól való függését és ennek a függésnek az okait. 162 Franjo Rizman keresztnevét az országgyűlés résztvevőinek a hivatalos jegyzőkönyv mellékleteként kiadott névsora nem közli, és az Országgyűlési Tudósításokban is csak — Rizma alakváltozatban — vezetéknevén szerepel. (KLÖM III. 55.) A teljes név238