Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

108. (Gárdonyi Albert itt is téved, amikor azt írja, hogy az 1825-27. évi országgyűlés által kiküldött bizottság javaslata az országgyűlés rendezéséről merőben eltért az 1793. évi javaslatoktól.), Magyarország története 1790-1848. 655. skk. Behatóan foglalkozott az operátum vonatkozó részével Dessewffy Aurél, aki — mind a lakosságszámot, mind a portaszámot figyelembe véve — azt is kiszámította, hogy a bizottság javaslata következtében a megyék és a városok szavazatainak aránya 1 a 14,5-hez állna a megyék javára, mégis annak az aggodalmának adott hangot, hogy ,,a vármegyei követek azon befolyását, melly őket minden tekintetben illeti, egészen elvesztenék". Ezen a tényen véleménye szerint a bizottság azon megállapítása sem változtat, hogy „a városi követek valóságos szavazatot kapván, a reactio az ő részükről meg fog szűnni, és így ők a vármegyei követekkel nem fognak úgy mint eddig, ellenkezni". Dessewffy úgy látta, hogy a bizottság által meghatározott arány a városi követek befolyását megengedhetetlenül megnövelné, s így bizonytalan lenne: a valóban lényeges kérdésekben ott volna-e ,,a győzedelem, hol a valósággal erősebb rész áll". A neokonzervatívok leendő vezére azzal kapcsolatban is kételyét fejezte ki, hogy a javaslat valóban biztosítaná-e ,,a városi követek választásának függetlenség"-ét; majd amiatt is bírálta az operátumot, hogy az ,,a városi követeken kívül még egy egész sereg nem független tag"-nak is helyet biztosítana a rendek tábláján. (Dessewffy 69. skk.) 80 A különvéleményeket 1.: Opinio ... publico-politicam ... 109. skk., illetve 112. skk. Vö.: Gorove 55. skk., Gárdonyi 104. skk., 108., Csizmadia 1943. 128. sk., Magyarország története 1790-1848. 657. Fischerék tiltakozásukat az albizottsági javaslattal szemben is bejelentették; erről 1.: Magyarország története 1790-1848. 655. 81 Komoróczy 1974/b. 330. skk. 82 Uo. 333. sk., vö.: uo. 218. 83 Csizmadia 1943. 129., Magyarország története 1790-1848. 568., 656. 84 Takáts 1932.74. 85 L. ehhez: Csizmadia 1943. 129., Magyarország története 1790-1848. 673., 690. sk. Arra, hogy az országos bizottsági munkálatoknak, illetve azok megyei vitáinak milyen szerepe volt a reformmozgalom kibontakozásában, a kérdést némileg eltúlozva, Barta István mutat rá. L. Barta 1963. 337. sk.., Barta 1966. 150. sk. L. még ehhez: Magyarország története 1790-1848. 691., 696. 86 Az országos bizottság operatumainak megyei tárgyalásairól általában 1.: Barta 1960. 233. skk., Barta 1963. 338. skk., Barta 1966.151. skk., Magyarország története 1790848. 691. skk. 87 Barta 1959. 294. 88 Barta 1966. 120., Erdmann 918. 228