Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

89 Somogy megye vonatkozó köriratának egy példányát 1.: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 3803. 90 Pest megye köriratát 1.: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 91 Barta 1966. 157. sk. A köznemesség hegemóniára való törekvése természetesen nemcsak a városokkal szemben érvényesült. Az alsótábla vonatkozásában a megyék túlnyomó többsége úgy foglalt állást, hogy azon a királyi tábla tagjainak nincs helyük, s jó néhány megye a káptalanok küldötteinek eltávolítását is feltétlenül szükségesnek ítélte. A törvényhozó testület egészét illetően az volt a köznemesség álláspontja, hogy az alsótábla súlyát a főrendi táblával szemben jelentős mértékben meg kell növelni; a törvényhozás „két tényezője" esetében pedig az országgyűlés befolyását kívánták az uralkodó befolyásának rovására erősíteni. Ehhez 1. még a fentebb említett forráson kívül: Barta 1959. 293. 92 Barta 1959. 294., Barta 1966. 159. 93 Barta 1966. 10. 94 Uo. 158. 95 Uo. 158. sk. 96 Uo. 159. 97 BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 3803. 98 BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 99 Erről 1.: Barta 1966. 159. Néhány megyében ugyanakkor felmerült — mint ahogy a XVIII. század végén is találkozunk már ilyen elképzelésekkel — a nem szabad királyi városi jogállású helységek, illetve általában a nem nemesek országgyűlési képviseletének a gondolata is. így Zemplén megyében Lónyay Gábor az országos bizottmányi munkálatok tárgyalására kiküldött megyei választmányban felvetette: szükséges lenne, hogy ,,a nagyobb privilegizált communitasok és nemtelenek részéről is képviselők küldetnének az országgyűlésre", majd javaslatát a megye közgyűlésén is megismételte, de azt mindkét fórum elvetette. (Barta 1966. 124., Erdmann 918. sk.) Hasonló volt a sorsa annak a Klauzál Gábor és Kárász Benjámin által előterjesztett indítványnak is, amely a nem nemeseknek választott elektorok útján biztosított volna részvételt a megyék országgyűlési követeinek választásában, Csongrád megye közgyűlése ugyanis az indítvány felett egyszerűen napirendre tért. (CsML. Közgyűlési iratok 1832:867.) A fenti indítványokkal lényegét tekintve teljesen megegyezett az ajavaslat is, amelyet az országos bizottsági munkálatok előzetes tárgyalására kiküldött Pest megyei bizottmány nyújtott be a közgyűlésnek, és amely azt akarta kimondatni, hogy a 15 ezernél nagyobb lélekszámú kiváltságos mezővárosok egy-egy követet küldhet 229