Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés az országgyűlés befejezése után

nak teljes befolyással, és elhatározó személyes vokssal" a diétákon. A megyei és a városi követek szavazatai között a megfelelő arány megállapítása természetesen még megoldandó feladat, a lényeg azonban nem ez, hanem a rendezés átfogó és végleges lebonyolítása. A városi reform a társadalom minden tagjának a legelemibb érdeke, mivel a városok ,,a szorgalom, a művészet és mívelődés, a csínosodás, a polgári élet és szabadság bölcsői". ' A Borsod megyei követek állásfoglalása a városok rendezését illetően A városi kérdés rendezésének fontosságára nemcsak azok a nemesi politikusok mutattak rá, akik a városok egyre növekvő szerepét felismerték, s akik ennek következtében a negyedik rend törekvéseit sok tekintetben hajlandók voltak támogatni, de hasonló gondolatoknak adtak kifejezést a polgári renddel szemben sok fenntartást hangoztató és a polgárságot többnyire lenéző Borsod megyei követek is. Bükk Zsigmond és Palóczy László mindenekelőtt arra hívták fel Borsod megye nemességének figyelmét, hogy a városi követek a lezárult országgyűléshez hasonlóan „talán ... láthatatlan kezektől is izgatva", a következő diétán újra harcot indítanak majd annak érdekében, hogy a „vármegyék követeivel egyenlő hatósággal és szavazattal bírjanak". Utalnak arra is, hogy a városok országgyűlési jogállásának rendezésére a következő országgyűlésen mindenképpen sor kerül. Ez azonban csak szavazataik számának növelésével képzelhető el, viszont „a törvényhozási állás értelmi és szavazati tellyes és tökéletes függetlenséget kíván", ami az adott igazgatási rendszer, valamint a Kamarának és a Helytartótanácsnak való kettős alárendeltség következtében nem oldható meg. Éppen ezért javasolják a városi kérdéssel való beható foglalkozást, nehogy egy olyan nem kívánt fordulat következzék be, amely „a Hazának szavazati és végzeti (így!) legnyomósb erejét", a megyékküldötteit „országgyűlési nullákká, vagy legfeljebb csak lengő árnyékokká" tenné.

532 A városi követek véleménye országgyűlési jogállásukról, Pest A Borsod megyei végjelentéssel sajátos kontrasztot alkot a Pest városi követek 1836. május 7-én kelt, korábban már több ízben hivatkozott jelentése. Havas és Patachich először a harmadik rend diétái jogállásának alakulását tekintették át az 1790-91. évi országgyűléstől kezdődően. Részletesen ismertették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a városok képviselői a korábbi országgyűléseken tettek hely205