Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés az országgyűlés befejezése után

A városi kérdés az országgyűlés befejezése után A városi kérdés az országgyűlés befejezése után A városi követek 1836. május 1-jei demonstrációjuk eredményességét illetően természetesen a legcsekélyebb illúziót sem táplálták magukban. Céljuk nem volt, nem is lehetett más, mint az, hogy felhívják a figyelmet a városok országgyűlési jogállásának problematikus voltára és a változtatás szükségességére. Több ízben utaltam arra, hogy ez a törekvésük a kormányzat részéről hosszú ideig a legcsekélyebb megértéssel sem találkozott. Egyértelműen mutatja ezt az udvar eljárása az 1835. augusztus 23-i felségfolyamodvánnyal kapcsolatban. A lezajlott országgyűlés városokkal kapcsolatos vitái mégis azzal a nem elhanyagolható eredménynyel jártak, hogy a közfigyelmet visszavonhatatlanul ráirányították a problémára. Jelezték, hogy a megoldást jelentős gazdasági, társadalmi és politikai hátrányok nélkül hosszú ideig nem lehet halogatni, s elősegítették a rendezés alapelveinek a kimunkálását is. Érthető, hogy az országgyűlésen végzett munkájukról adott követi végjelentésekben mind a megyei, mind a városi deputátusok nagy teret szentelnek ennek a kérdésnek, s a megoldásra vonatkozóan többé-kevésbé ugyanazokat a gondolatokat fejtik ki. Természetesen nincs lehetőségem valamennyi végjelentés áttekintésére, néhány jellemző dokumentum ismertetésére lehet szorítkoznom. A Zala megyei követek végjelentése a városi kérdés rendezéséről Az egyik legátfogóbb, elvi igénnyel s ugyanakkor agitatív szándékkal megfogalmazott állásfoglalást a Zala megyei követek jelentésében olvashatjuk. Deák Ferenc és Hertelendy Károly a városokkal kapcsolatban azokra a „súlyos veszélyekre" figyelmeztetnek, amelyek a királyi városok „igazságtalan elnyomásának szomorú következményei" lehetnek. A probléma történeti elemzésének túl sok gyakorlati hasznát nem látják, mert a körülmények az idő múlásával jelentősen megváltoztak. Tényként szögezik le viszont, hogy a városok „mostani állása... sem törvényeink értelmével, sem az igazsággal, sem hazánk közérdekével meg nem egyez". Jogosan tiltakoztak a városok ez ellen az állapot ellen a lezajlott országgyűlésen, s jogosan fejezték ki elégedetlenségüket a harmadik rend képviselőinek 203