Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek 1836. eleji akciója

Wesselényi közbenjárása a megyei és a városi követek közötti közeledés érdekében A városi követek az adott szituációban sem akarták a teljes szakítást a megyék deputátusaival, ezért a további együttműködés érdekében Havas január 5-én felkereste az éppen Pozsonyban tartózkodó Wesselényit. Részletesen tájékoztatta az elmúlt napok eseményeiről, megindokolta, hogy a negyedik rend képviselői miért látják célszerűtlennek a kerületi üléseken való megjelenést, majd felkérte, működjön közre egy városi és megyei követek részvételével tartandó konferencia összehívásában, ahol meg lehetne kísérelni a konfliktus elsimítását. Wesselényi, aki a városi kérdésnek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, de a városi és a liberális megyei követek együttműködését szükségesnek tartotta, vállalkozott a közvetítésre. A Havas által elképzelt konferenciát viszont nem látta jó megoldásnak, s helyette egy szűkebb körű értekezlet összehívását ajánlotta. A megyei követek közül Deák, Beöthy, Pázmándy, Bezerédj és Szombathelyi Antal meghívását javasolta, sőt, a nagyobb siker érdekében ő maga kereste fel a nevezetteket; majd amikor Beöthy a megjelenést elutasította, Somssich Miklóst kérte fel a megbeszélésen való részvételre. Felhívta azonban Havas figyelmét arra, hogy a városi követek ettől az eszmecserétől legfeljebb a pillanatnyi ingerültség csökkenését várhatják, ám a városok problémájának érdemi megoldását illetően már csak az országgyűlés közeli befejezése miatt sem táplálhatnak reményeket. A városi követek konferenciájának,,hivatalos" megalakulása A megbeszélésre január 6-án Bezerédj szállásán valóban sor került; arról azonban, hogy milyen eredménnyel, pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre. A megkísérelt kiegyenlítés feltételezhetően nem sikerült. így érthető, hogy a kerületi üléseken való részvétel kérdésében követtársaival határozottan szembeszegülő Kricske József a január 7-i kerületi ülésen a városi deputátusok nagy részének távolmaradását ,,a curiatus szavaztatásból eredő sérelem" következtében indokoltnak mondotta, s ismételten tiltakozását jelentette be eme gyakorlat ellen.

518 A városokjogállásával kapcsolatos óvásra azután a január 16-i, 18-i, a február 10-i, 17-i, valamint 19-i országos üléseken is sor került, a korábbi óvásokhoz hasonlóan most is eredménytelenül. így a városi követek folytatták különtanácskozásaikat, amelyeken — fentebbi határozatuknak megfelelően — a kerületi ülések napirendjén 196