Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek 1836. eleji akciója
szereplő témákkal foglalkoztak, illetve arról tárgyaltak, hogy mik lennének a legcélszerűbb lépések országgyűlési jogállásuk rendezése érdekében. Január 26-án —• miután addigi akciójuk semmiféle eredményt nem hozott —, a városi követek konferenciájukat formálisan is megalakultnak nyilvánították. Rendelkeztek a konferencián történő elnöklés rendszeréről, Havas József és Gaál József személyében jegyzőket választottak, és döntöttek abban a kérdésben, hogy miképpen tudassák az egyes ülések időpontját, valamint napirendjét az érdekeltekkel. Ezután újra állást foglaltak amellett, hogy a negyedik rend egészét érintő, s a többség által elfogadott határozatokhoz valamennyi városi követnek tartania kell magát. A továbbiakban Bujanovics Vince javaslatára kimondták, hogy felkérik a nádort a városok portaszámának csökkentésére, s megalakították a nádorhoz menesztendő küldöttséget is, melynek tagjai Vághy Ferenc, Bujanovics Vince, Pitrof János, Szinovics Mátyás, Hódy Imre és Antun Milinkovic lettek. A január 27-i megbeszélésen a negyedik rend deputátusai arról hoztak határozatot, hogy kérelmet terjesztenek az országgyűlés elé annak érdekében, hogy a Részek visszacsatolásával, valamint az országhatár ezzel összefüggő kiigazításával kapcsolatos teendők végzésével megbízott országos küldöttségeknek a jövőben városi követek is állandó tagjai lehessenek. A január 28-i ülésen Kricske József jelentette be, miként az várható volt, hogy küldői eltiltották a városi követek különtanácskozásain való részvételtől. Hasonló bejelentést tett Poroszlay Frigyes is. A jelenlévők sajnálkozva vették tudomásul ezeket a bejelentéseket, mivel „az egyik legnagyobb város" utasította erre követét, és ez nagymértékben veszélyeztette a negyedik rend képviselőinek akcióját. Különösen Klapka József marasztalta el a debreceni magisztrátus döntését, mivel a városok jogállása miatt a városi követek kerületi ülésekhez hasonló intézményét feltétlenül szükségesnek tartotta. Ehhez azonban a negyedik rend egységes és következetes fellépése elengedhetetlen — mondotta —, mint ahogy elengedhetetlen az is, hogy a városok követei a kívánt változás érdekében jogállásuk problémáját állandó jelleggel felszínen tartsák. Ezután arra vonatkozóan tett javaslatot Temesvár deputátusa, hogy a továbbiakban azt a Vághy Ferenc által készítendő utasítás-tervezetet vegyék tárgyalásba, amelyet valamennyi királyi város számára kötelezővé kívántak tenni, s amelyben a következő országgyűlés követei megválasztásának módjára, valamint a követekkel szemben támasztandó követelményekre kívántak útmutatást adni. A tervezetnek nézete szerint ki kell térnie arra, hogy milyen politikát folytassanak a negyedik rend képviselői abban az esetben, ha helyzetükben a legközelebb összeülő diétán sem 197
