Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek 1836. eleji akciója

közük volt Bod letartóztatásához, „országos actio útján szigorú büntetés alá vetését", Borsiczky István pedig egyenesen olyan büntetés kiszabását indítványozta, amilyennel a törvények értelmében a felségsértőket sújtják. A Pest városi hatóság eljárását törvényszerűnek mondotta, mivel a Hármaskönyv 3. részének 20. címe értelmében „jussa van a városnak a nemes embert is megfogatni, megítélni, megbüntetni", különösen tettenérés esetén, márpedig a Bod-féle ügyben ez a körülmény vitathatatlanul fennállott. Havas a továbbiakban a városkapitányt azzal próbálta a felelősség alól mentesíteni, hogy a kapitány nem saját intenciói szerint járt el, hanem felsőbb rendelkezés alapján cselekedett, majd tiltakozott a megyei követek azon állítása ellen, hogy Pest megye alispánjának bármilyen jogcíme lenne arra, hogy a város területén hivatalos ténykedést fejtsen ki. A Pest városi követnek erre a kijelentésére, mint Kossuth tudósít róla, „kacaj és zúgás támadt", s miután Havas több ízben is hiába kísérelte meg beszédének folytatását, azzal a felkiáltással, hogy „ha hallgatni nem akarják, ő itt ülni nem akar", a városi követek többségének társaságában eltávozott az ülésteremből. A negyedik rend helyükön maradt képviselői közül a menthetők mentése érdekében Vághy arra próbálta rábeszélni a megyei deputátusokat, hogy alaposabban vizsgálják meg az ügyet, mielőtt ítéletet mondanának Pest város eljárása felett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényeknek hasonló esetekre alkalmazható rendelkezései nem egyértelműek és így annak érdekében, hogy „ne legyen önkény felettünk", ezen a területen is sürgősen intézkedni kell. Majd újra a Pest megyei hatóság eljárására térve hangsúlyozta, ha történt is hiba, „annak valódi oka a törvény fogyatkozásában helyheztetik", s erre való tekintettel javasolta a rendeknek, hogy ha a sérelmet fenn kívánják is tartani, Pest megye elmarasztalásától tekintsenek el. A Sopron városi követ felszólalására felsőbüki Nagy Pál válaszolt, s bár Vághynak a törvények hiányos voltára vonatkozó megjegyzését helybenhagyta, és azt is elismerte, hogy ezen a területen is mielőbbi radikális változtatásokra van szükség, a Pest megyei hatóság eljárását elítélte, és támogatta azt a javaslatot, hogy az országgyűlés a vétkesekkel szemben a legszigorúbb eljárás elrendelését kérje az uralkodótól. Az ülés ezt az előterjesztést elfogadta, s rendelkezett a főrendekhez intézendő üzenetnek fentiek szerinti megfogalmazásáról. ' 190