Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek 1836. eleji akciója
A városi követek 1836. január 3-6. közötti különtanácskozása Havas és a kerületi ülésről vele együtt távozó követtársai az ülésen történteket azért sérelmezték, mert abban a városi deputátusok politikai súlytalanságának deklarálását látták, és feltétlenül szükségesnek tartották, hogy tiltakozásuknak kifejezést adjanak. Ennek érdekében január 3-án a negyedik rend képviselőinek egy része ismét különtanácskozásra gyűlt össze. ' A Szánthó Mihály, valamint Mathey Vencel elnökletével négy napon keresztül tartó konferencián a városi követek által követendő eljárás lehetséges módozatait keresték. Klapka József, Havas József, valamint Bujanovics Vince amellett álltak ki, hogy a városi követek végérvényesen hagyják el a kerületi üléseket immár, ezzel szemben Vághy Ferenc a további részvétel fontosságát hangoztatta. Miután az elnökök az előző napon történteket részletesen ismertették, a következő kérdések eldöntését javasolták a résztvevőknek: először, hogy a megyei követek Havassal szembeni magatartása olyannak minősíthető-e, amely a még folyamatban lévő országgyűlésen valamilyen határozott ellenintézkedést tesz szükségessé, másodszor, hogy csak azokról a kérdésekről kell-e eszmét cserélni, amelyek a negyedik rend országgyűlési jogállását érintik, s amelyek így ,,a jövő ország gyűlésére mint egy előre való készületnek lenni látszanának". Az elnöki előterjesztés után Klapka József emelkedett szólásra. Mindenekelőtt azt javasolta, hogy csak az elsőként feltett kérdést vegyék tanácskozás alá, a második pedig „mint legnagyobb érdekű", később kerüljön tárgyalásra. Ezután azt fejtette ki, hogy a kerületi ülésről való távozásra nemcsak az ott történt események, hanem a városi követekkel szemben korábban elkövetett számtalan hasonló megnyilvánulás is okot adott. Részletesen áttekintette a kerületi ülések szerepét a városi küldöttek országgyűlési jogállásának változásában. Kijelentette, ahhoz, hogy a harmadik rend lassanként jogszokássá váló jogbitorlását lehetetlenné tegyék, a többi rend képviselőinek többé nem szabad részt vennie a kerületi üléseken, a városi követeknek pedig annál is inkább távozniok kell onnan, hogy többé na adjanak lehetőséget a votum curiatim történő szavaztatásukra. A temesvári követ véleménye szerint ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg növelni kell az országos ülések szerepét, s a városi követek befolyását az országos üléseken. Világosan ki kell jelenteniök, hogy a kizárásukkal hozott törvényeket a negyedik rend magára nézve nem tarthatja kötelezőnek, végül pedig törekedni kell az országgyűlés szervezeti és működési reformjának minél hamarabbi eszközlésére. Ha pedig mindezek a jo191
