Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek 1836. eleji akciója
A városi követek 1836. eleji akciója A Bod János-féle ügy A városi követeknek az adó megajánlásával kapcsolatban tanúsított, a kormányzattal szemben már-már túlzóan lojális, a liberális megyei követekkel szemben viszont kifejezetten ellenséges magatartását nyilvánvalóan nagy mértékben befolyásolta a Bod János-féle ügy, illetve az 1836. január elején ezen ügy miatt a városi és a megyei követek között kirobbant, s hosszan elhúzódó konfliktus. Bod János nemesi származású és meglehetősen rossz anyagi körülmények között élő pesti ügyvéd volt, aki anyagi helyzetén javítandó, néhány példányban lemásolta az „Alkotmányos szózat a magyarokhoz" című, eredetileg a Tribune c. lapban megjelent Habsburg-ellenes röpiratot. Bod Jánost a város egyik alkalmazottja feljelentette, mire a városkapitányi hivatal azonnal intézkedett Bod letartóztatásáról és Pest megye börtönébe történő szállításáról. Bod János innen néhány nap múlva a királyi jogügy igazgatóság rendeletére a József laktanyában lévő fogházba került. A kissé gyengeelméjűnek mondott ügyvéd ellen hivatalos eljárás nem indult, s mivel a börtönviszonyok következtében egészségi állapota súlyosan károsodott, mintegy 10 havi raboskodás után előbb kórházba vitték, majd felsőbb utasításra, s ugyancsak minden hivatalos procedúra nélkül, egyszerűen szabadlábra helyezték. (Bod János ügyéről, valamint későbbi életútjáról adatok pillanatnyilag nem állnak rendelkezésemre, így ennek a kérdésnek a tisztázása is esetleg további kutatásra lenne érdemes.) Támadás Pest városa ellen a Bod-féle ügy miatt Az esetet először Fáy András hozta szóba az 1835. október 12-i országos ülésen," majd Pest megye sérelmeként terjesztette az országgyűlés elé. Pest megye közgyűlése az ügy kapcsán a személyes szabadságnak a kormány részéről történő veszélyeztetése ellen tiltakozott, s biztosítékot követelt arra, hogy a jövőben hasonló jogtalanság ne fordulhasson elő. 513 A rendek a sérelemmel az 1836. január 2-i kerületi ülésen kezdtek foglalkozni. Marczibányi Antal és Hertelendy Károly követelték mindazoknak, akiknek bármi 189
